A Business Week szerint abból kell kiindulni, hogy az észak-koreai gazdaság romokban hever, és az ország vezetése az atombombával való fenyegetőzéssel valójában a gazdaság és a rezsim megmentéséhez szükséges külső támogatást akarja kicsikarni. Az atomsorompó-szerződés észak-koreai felmondása joggal váltott ki aggodalmat, hiszen Phenjan minden bizonnyal rendelkezik atombombával, és nem alaptalan a félelem, hogy Iraknak, Iránnak vagy akár az Al-Kaidának is adhat el az arzenáljából. Az ország gazdasága annyira lepusztult állapotban van, hogy a szükséges import forrásainak előteremtése érdekében már nincs mit exportálnia kábítószeren, fegyveren és hamis pénzen kívül, és a Business Week szerint Kim Dzsong Il, az ország vezetője a legutóbbi lépéssel valójában a gazdaság működőképességének fenntartásához, egyúttal a rendszer megmentéséhez szükséges anyagi támogatást próbálja kizsarolni. A szocialista tábor összeomlásával megszűnt az észak-koreai áruk - acéltermékek, gépek, fegyverek - felvevőpiaca, és az ország nem kap többé olcsó energiahordozókat. A gazdaság teljesítménye 1993 és 1996 között 50 százalékkal csökkent, és jelenleg az 1990-es szint 40 százalékát teszi ki. A napi rendszeres áramszünetek lehetetlenné teszik a közlekedési hálózat, a közüzemek és a gyárak normális működését. Exportcikkek híján az ország nem tud műtrágyát, traktorokat vásárolni, így a mezőgazdaság nem képes előállítani a szükséges élelmiszereket. 1995-ben és 1996-ban a tömeges éhínségnek több százezer halálos áldozata volt, de az ország jelenleg is évi 1,5 millió tonnányi gabonasegélyre szorul. A várható élettartam, amely 1993-ban még 66,8 év volt, 2001-re 60,4 évre zuhant. A dél-koreai fejlesztési intézet számításai szerint ilyen körülmények között évi 2 milliárd dollár összegű külföldi segély lenne szükséges ahhoz, hogy az egy főre jutó jövedelem a jelenlegi 706 dollárról 2008-ban 1000 dollárra emelkedjen, a lakosság hozzájusson az alapvető élelmiszerekhez és Észak-Korea vonzóvá váljon a külföldi tőke számára. Kérdés azonban, hogyan fogadná mindezt az észak-koreai vezetés. A korábban létrehozott speciális gazdasági övezetekben jelenleg is működnek dél-koreai és külföldi cégek, de a megfigyelők szerint bármikor fordulat következhet be, ha az észak-koreai vezetés arra a következtetésre jut, hogy a kapitalista befolyás veszélyezteti a rendszert.
QP | Quality Placement