Joe Biden amerikai elnök eltekint a szankcióktól az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében részt vevő egyes cégekkel és azok vezetőivel szemben - jelentette kedden az Axios.

A külügyminisztérium tájékoztatni fogja a kongresszust azokról a szervezetekről, amelyek részvételük miatt szankciókat érdemelnek, de két kulcsfontosságú szereplővel szemben lemond a büntetőintézkedések alkalmazásáról, hogy ne veszélyeztesse az Egyesült Államok és Németország kapcsolatait. A Nord Stream 2 AG nevű cég és annak vezérigazgatója, Matthias Warnig - egy volt keletnémet hírszerző tiszt és Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese - nem kell, hogy szankciókkal nézzen szembe, annak ellenére, hogy a tevékenységük büntethető lenne. 

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a szankciók esetleges elengedését a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok normalizálása felé tett lépésnek nevezte. A Biden-kormányzat, amely korábban kifejezte szándékát, hogy megakadályozza a gázvezeték befejezését, ehelyett várhatóan szankciókat fog alkalmazni több, az építésben részt vevő orosz hajó ellen.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Heiko Maas német külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén megismételte kormányának a vezetékkel szembeni ellenállását - jelentette a CNN.

"Az Egyesült Államok elkötelezett, hogy a szövetségeseivel és partnereivel együttműködve lépjen fel a kollektív biztonságunk aláásására irányuló orosz erőfeszítésekkel szemben, és ennek szellemében Washington ellenzi az Északi Áramlat-2 gázvezetéket" - mondta Ned Price külügyminisztériumi szóvivő.

A Biden-kormányzat kényes helyzetbe került. Mivel a projekt már majdnem befejeződött - elkészültségét 95 százalékra teszik az illetékesek -, közben a tisztviselők arra a következtetésre jutottak, hogy csak a német végfelhasználók elleni szankciókkal lehet véget vetni neki. Biden azonban nem akarja elmérgesíteni a viszonyt Németországgal a gázvezeték miatt.

Közben viszont kérdés, hogyan védik meg Ukrajna érdekeit a vitában: jelenleg az európai gáztranszport majdnem fele az országon keresztül történik, a tranzit díjak pedig a kijevi kormány egyik fő bevételi forrását jelentik. Ha az Északi Áramlat 2. megépülhet, akkor az ország geopolitikai jelentőségéből is veszít, miközben gazdasági helyzete is romlik. Az Egyesült Államok korábban éppen ezért tett meg mindent a balti tranzitút és a Török Áramlat elleni fellépés jegyében.