"Észtország a fenntartható gazdasági konvergencia magas fokát érte el, és kész arra, hogy 2011. január 1-jén bevezesse az eurót" - olvasható az Európai Bizottság  legfrissebb konvergenciajelentésben.  

A bizottság idei konvergenciajelentése figyelembe veszi a globális pénzügyi válságot, amely hatással volt a nominális konvergenciával kapcsolatos kilátásokra. Megállapítja, a kilenc tagállam egyenetlenül haladt előre a közös valuta bevezetése felé, s közülük nyolcan még nem teljesítik a feltételek mindegyikét.

Az észt kormány és az észt lakosság határozott és eredményes erőfeszítéseinek eredményeképpen azonban Észtország egyértelműen teljesíti a kritériumokat, és kiemelkedik a sorból - állapítja meg a jelentés. Olli Rehn, gazdasági és pénzügyi biztos azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy annak érdekében, hogy az euró bevezetése sikeres legyen, Észtországnak folytatnia kell a körültekintő és következetes költségvetési politiká,. és határozottan kell reagálnia, ha makrogazdasági egyensúlytalanságok, illetve versenyképesség-vesztés jelei mutatkoznának.

Miután Észtország teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat, az Európai Bizottság ennek megfelelő javaslatot tett az Európai Tanácsnak. Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (ECOFIN) a Parlament állásfoglalását követően és miután az EU állam- és kormányfői júniusi csúcstalálkozójukon megvitatják a kérdést, júliusban hozza meg a végleges döntést az euró észtországi bevezetéséről.

A jelentés kilenc EU-tagállammal - Bulgáriával, Csehországgal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Lengyelországgal, Romániával és Svédországgal - foglalkozik.

Az Európai Bizottság kétévente tesz jelentést erről a témáról. Az euró bevezetésére vonatkozó kritériumok négy, stabilitásorientált gazdasági feltételre - az államháztartás költségvetési egyenlegére, az árak és az átváltási árfolyam stabilitására, valamint a hosszú távú kamatlábak konvergenciájára - vonatkoznak, amelyeket fenntartható módon kell teljesíteni. A pénzügyekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak is összhangban kell lenniük az EU-szerződéssel. 

Az észtek értékelése

A bizottság értékelése szerint az átlagos inflációs ráta Észtországban a 2010 márciusáig tartó 12 hónapban -0,7 százalékos volt, vagyis árszintcsökkentés volt tapasztalható. A bizottság megállapítása szerint Észtország fenntartható árstabilitással rendelkezik.

A hiány és az adósság is egyértelműen a konvergencia értékelése szempontjából elfogadható határok között van: 2009-ben a nominális bruttó hazai termék (GDP) példátlan, 15 százalékos csökkenése ellenére a hiány a GDP mindössze 1,7 százalékát tette ki.

Az idén és 2011-ben várhatóan 2,5 százalékos lesz a költségvetési deficit. Az államadósság 2009-ben a GDP 7,2 százaléka volt, ami jóval alacsonyabb a maastrichti határértéknél (60 százalék).

A hosszú távú kamatlábakra vonatkozó követelmény nem alkalmazható közvetlenül Észtországra nézve, mivel nem áll rendelkezésre viszonyítási alapként olyan hosszú távú államkötvény vagy más értékpapír, amivel a konvergencia hosszú távú kamatlábak által tükrözött tartósságát lehetne vizsgálni.

A megfelelő állampapírok hiánya viszont a bruttó államadósság nagyon alacsony szintjét tükrözik, ami a 2002 és 2007 közötti időszak költségvetési többletének az eredménye.
Annak ellenére, hogy az Észtországgal szembeni pénzügyi kockázatok a válság csúcsán növekedtek, arra lehet következtetni, hogy Észtország teljesíti a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot is.

Ami az átváltási árfolyammal kapcsolatos kritériumot illeti, Észtország 2004. június 28. óta vesz részt az európai árfolyam-mechanizmusban, az ERM II-ben. A 2010. április 23-án véget ért kétéves időszakban az észt korona nem volt súlyos feszültségeknek kitéve, és a koronának az ERM II-ben való részvétele során nem történt eltérés a központi árfolyamtól.

QP | Quality Placement