Magyarország gazdasági helyzetét, jövedelmi viszonyaink alakulását szinte mindig csak Európán belül, azon belül is az Európai Unió országai között, esetleg régiónkban szoktuk megvizsgálni. Ez természetes, egyrészt földrajzi okokból, másrészt azoknak az országoknak van nagy szerepe, melyekkel abban az övezetben vagyunk, ahol szabad a munkaerő áramlása, vagyis ahol bármely országban munkát vállalhatunk, letelepedhetünk, hisz az ezen belüli fejlettségi szintünk döntő abban, hogy mekkora a munkaerő vándorlás.

Európai mezőny

Ebben az övezetben (az EU összes tagállama, valamint Svájc, Norvégia és Izland, összesen 30 ország) kétségkívül nem vagyunk túl előkelő helyen. Biztosan csak Románia – már szomszédunk sem annyira – és Bulgária van mögöttünk, nettó átlagbér tekintetében a jelenlegi eurónkénti 400 forintos árfolyam mellett mindenki más jóval előrébb van, egy főre jutó GDP tekintetében az IMF adatai alapján megelőzzük Horvátországot.

Ha az egész kontinenst nézzük, megelőzzük még a hat balkáni EU-n kívüli országot (Szerbia, Montenegró, Bosznia, Albánia, Koszovó és Észak-Macedónia), valamint az EU-t keletről határoló Belaruszt, Ukrajnát és Moldovát, valamint Oroszországot és a csak kis részben Európában fekvő Törökországot.

Más kontinensek

Egész más azonban a helyzet, ha körülnézünk az Európán kívüli világban.

Ott a nagyjából 150 ország közül talán ha 20 van, amelyik egyértelműen előttünk jár, de ha kivesszük közülük a városállamokat és az olajországokat, valamint a kis turistaparadicsomokat, melyekkel értelemszerűen nem versenyezhetünk, már egész kis szám marad.

Természetesen a lista élen a világ legnagyobb gazdasága, az Amerikai Egyesült Államok található, és vele együtt jóval fejlettebbek a gyarmatosítás előtt ritkán lakott egykori angol gyarmatok: Kanada, Ausztrália és Új-Zéland, de ide sorolható még a Bahamák és lényegében velünk egy szinten lévő Barbados, bár ezek 3-400 ezres lakosságú kis szigetországok, ahol óriási a turizmus szerepe, így csak mérsékelten tekinthetjük őket összehasonlítási alapnak.

A másik csoport a második világháború óta iparosodott és magasra jutott távol-keleti országok: Japán, Dél-Korea és Tajvan. Végül Izraelt lehet még megemlíteni, és ezzel lényegében véget is ért sor, illetve van még egy határeset: a velünk egy szinten lévő Uruguay.

A nem összehasonlítható gazdagok

Mellettük gazdagabbak még a közel-keleti olajországok, mint Szaúd-Arábia, Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok, Omán, Katar és Bahrein, a Távol-Keleten Brunei, a Karib-térségben pedig Trinidad és Tobago. Városállamként Szingapúr vált gazdaggá (esetleg megemlíthető Hongkong, de az már hivatalosan Kína része).

Két kezünkön megszámolható

Összefoglalva: Európán kívül nincs 10 olyan ország, amely lényegesen gazdagabb nálunk úgy, hogy gazdagsága nem jórészt természeti erőforrásokra vagy különleges földrajzi fekvésre (városállamok, kis lakosságú turista-paradicsom szigetek) alapul. Sovány vigasz itt Európában, de mégiscsak valami: legalább gazdag kontinensen élünk.