A következő hónapokban gyorsul a vita az EU kormányközi fórumain a közösség következő költségvetéséről. A tagállamoknak legkésőbb 2020 második felében határozniuk kell, hogy mire, mennyit és hogyan kívánnak költeni 2021-2027 között - írta a napilap.

Dűlőre kell jutniuk arról a tavaly májusban előterjesztett jogszabályi javaslatról is, amely a brüsszeli támogatások feltételéül szabná a jogállami értékek tiszteletben tartását. Az Európai Bizottság által kidolgozott tervezetről már állást foglalt az Európai Parlament, jelenleg a kormányok asztalán fekszik.

Kapcsolódó

Név nélkül nyilatkozó EU-s diplomaták szerint a jogszabályba foglalt elvárások szigorúan a költségvetés végrehajtására vonatkoznának, céljuk nem a demokrácia tiszteletben tartásának kikényszerítése egyik vagy másik tagországban. A tárgyalások során sikerült tisztázni, hogy a rendelet nem helyettesítené például az uniós értékek megsértésének kockázatai miatt elindítható 7. cikkelyes eljárást.

A jogászokkal egyetértésben mostanra sikerült viszonylag pontosan meghatározni az esetleges pénzügyi szankciókat kiváltó okok körét, így nagyobb esély mutatkozik az egyetértésre, mint korábban - fogalmaztak finn elnökségi források. A tárgyalt rendelet nem a büntetést, hanem annak megelőzését szolgálná.

Az elképzelések szerint 2021 után az Európai Unió döntéshozó intézményei az eddigieknél szigorúbban kérnék számon a tagállamokon a brüsszeli támogatások rendeltetésszerű elköltését. A tagállamok jelenleg tárgyalják, hogy a majdani jogszabály mennyire pontosan, világosan és kimerítően határozza meg a szankciót kiváltó okokat. Vita tárgya az is, hogy az egyes uniós intézmények milyen beleszólást kapjanak a lehetséges pénzbüntetés kiszabásába. A tavalyi előterjesztés szerint az Európai Bizottság javaslatát a támogatások felfüggesztésére vagy csökkentésére csak akkor lehetne megakasztani, ha azt a kormányok minősített többséggel leszavaznák. Sok főváros ennél nagyobb befolyást szeretne az Európai Tanácsnak.