Egy tollvonással húzott ki a magyar kormány 3300 milliárd forintos kedvezményes hitelt az uniós gazdaságélénkítő csomag, vagyis a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Magyarországnak járó keretéből. Az összesen 750 milliárd eurós gigantikus uniós alap célja az, rengeteg pénz elköltésével egy-két év alatt berúgja az európai gazdaság motorját, olyan nagyszabású befektetésekkel, amelyek a klímavédelmet és a digitalizációt is segítenék.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Orbán Viktor április 23-i tárgyalása után egy nappal, szombaton jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt, hogy lemondanának a keret hitelekből álló részéről. Gulyás a múlt csütörtöki kormányinfón ezt megismételte, hozzátéve: 2023-ig projektalapon még hozzáférhetnek a kedvezményes hitelekhez. A lépést azzal indokolta, hogy Magyarország nem akar eladósodni és a hitelre sincs akkora szüksége, mint néhány másik tagállamnak - írta az Euronews.

Az ellenzék szerint hiba, hogy Magyarország nem hívja le a teljes, 5800 milliárd forintos keretet, csak a 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást.  "Orbán Viktor nemet mondott több ezer milliárd forint nagyon kedvezményes hitelre. Nemet mondott azért, mert valószínűleg nem tudja teljesíteni azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Bizottság elvárt volna" - mondta Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője a portálnak. Véleménye szerint "felvesszük a drága hitelt a kínaiaktól, a piacoktól, az olcsó hitelt pedig nem fogadjuk el".

Egy másik lényeges változás az, hogy kikerült a programból a privatizáció alatt álló állami egyetemekre szánt keret. Ez a hitellel ellentétben egyértelműen politikai ügy, a magánalapítványokba való kiszervezést élesen bírálta a bizottság. Gulyás Gergely erről a kormányinfón azt mondta, a reformok magyar költségvetési forrásból valósulnak majd meg.

A múlt héten 12 EP-képviselő levélben kérte arra a bizottság elnökét, hogy az ilyen struktúráknak ne juttassanak pénzt a helyreállítási alapból, mert átláthatatlan lesz a pénz útja. Az egyik aláíró, a német Daniel Freund az Euronewsnak úgy fogalmazott, hogy ezt pénzt "nem Orbán Viktor oligarcháinak és barátainak a zsebébe szánjuk." Ujhelyi István szocialista EP-képviselő úgy tudja, Ursula von der Leyen erre a kérésre konkrétan nemet mondott a múlt héten Brüsszelben - írta az Euronews.

A bizottság és a kormány között vita van arról, lehet-e egészségügyi béremelésre fordítani a pénzt. Ez szintén lényeges eleme a magyar terveknek. A jelenlegi információk szerint a legtöbbet a közlekedés kizöldítésére költené a kormány, ez leginkább vasúti projekteket jelenthet. A környezetvédők viszont kezdetektől fogva bírálták a magyar helyreállítási terv energiával kapcsolatos részét, ami szerintük fájóan hiányos.

A brüsszeli testület a tervek beadásáig, illetve amíg nem tudják tanulmányozni azokat, érdemben nem kommentálja az egyes tagállami terveket, így a magyart sem. A kormány Gulyás Gergely szerint az első között szeretné felhasználni a helyreállítási alap forrásait a gazdaság beindítására. Azonban csak az elmúlt egy hét kapkodását figyelembe véve nem látszik még a folyamat vége - állapította meg az Euronews összefoglalója.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.