A Brüsszelben zajló uniós csúcs első napján megszületett a borítékolható eredmény, a tagállamok vezetői megadták Ukrajnának és Moldovának a tagjelölti státuszt, és némi meglepetésre, Georgia számára is felvázolták az uniós tagság lehetőségét.

A kétnapos csúcs első napjának központi eleme az ukrán helyzet, majd pénteken, mint arról Orbán Viktor miniszterelnök is beszámolt, elsősorban gazdasági kérdéseket vitatnak meg a kormányfők, ahol Orbán ígérete szerint továbbra is az eddigi magyar álláspontot képviseli.

Már az előzetes tervezet is kiemelte, hogy a két újonnan tagjelölt ország felkészült a tagsági tárgyalások megkezdésére. Georgia is az EU-ba vágyódik, és ugyan a tervezet szerint a korábban Grúziaként ismert volt szovjet tagállam jövője is Európában van, esetében több államfő, például Mark Rutte holland miniszterelnök is lemaradásokról beszélt.

A bővítés mögött látszólag megvan a komoly politikai szándék, nem sokkal a tanács gyűlése előtt az Európai Parlament többsége is támogatásáról biztosította Ukrajnát a tagjelöltségben, és felkérte az uniós intézményeket, hogy teygék emg a szükséges lépéseket.  

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Twitteren fejeszte ki háláját.

 

Zelenszkij ezt követően videohíváson keresztül is szólt az unós államfőkhöz.

A kétnapos csúcs nyitóprogramja az esetleges nyugat-balkáni bővítés lehetősége volt. Az idő múlásával úgy tűnt, hogy némi meglepetésre Bosznia-Hercegovina tagjelöltsége előrelépett a napirendben. Ez azonban nem aratott osztatlan sikert, az elérhető információk szerint Ausztria, Horvátország és Szlovéniának is fenntartásai vannak, ezért jó eséllyel nem lesz a kérdésben döntés csütörtök éjjel.

Ezzel együtt a csúcsra érkező állami vezetők egyaránt igyekeztek hűteni a kedélyeket, mondván tagjelöltség komoly előrelépés, azonban ez még csak egy hosszú és bonyolult útnak a kezdete mindkét ország számára.
Charles Michel, a tanács elnöke újságíróknak megerősítette a lépést, ahogy azt is, hogy a balkáni bővítés lehetősége érzékeny téma ami sok indulatot felkavart, így erra kérdésre később kell visszatérni.

Bolgár vétó

Fontos a  bővítés kérdése, de kétségtelen, hogy egyre több a vonakodás az EU-n belül mondta Emannuell Macron francia elnök, akinek országa jelenleg az EU elnökségét is ellátja. Különösen  balkáni téma, azon belül is Bulgária ellenállása Észak-Macedóniával szemben, amelyek megterheltek a mostani tárgyalásokat.

A kérdésről hamarosan szavaz a kormányválságban lévő Bulgária, amit követően ott, és remélhetőleg a többi balkáni országgal is előremozdulhatnak a tárgyalások. Bulgária feltételeket szabott annak érdekében, hogy engedje Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásait folytatódni, többek között garanciát vér arra, hogy Szkopje tiszteletben tartja bolgárok jogait.

A vétó kérdése volt az egyik fő kiváltó oka is annak a koalíciós válságnak, ami jelenleg Szófiában zajlik.

Bosznia-Hercegovina esetéről Charles Michel azt mondta, örömteli, hogy felmerültek ismét a az EU bővítésének lehetőségei, különösen úgy, hogy mostanra elakadni látszott balkáni bővítési törekvés.
A csütörtök délelőtti program a balkáni vezetőkkel a beszámolók szerint épp ezért meglehetősen feszült légkörben zajlott, mivel a balkáni vezetők szerint az uniós tagállamok kihátráltak a korábbi vállalásaik mögül.