Angela Merkel német kancellárra, az EU soros elnökségét betöltő Németország vezetőjére kiemelkedő szerep vár az unió december 11-én kezdődő csúcsértekezletén. A tanácskozás végeredménye jelentősen befolyásolja azt, milyen politikai örökséggel zárja 16 éves kancellári pályafutását a jövő évben - írja a Financial Times. A csúcsot olyan körülmények között tartják meg, amikor a koronavírus-pandémia az EU történetének legsúlyosabb gazdasági válságába taszította az európai gazdaságot.

Ez azonban csak hátteret ad ahhoz, hogy meg kellene állapodni arról a kereskedelmi egyezményről, amely január 1-jétől új alapra helyezné az EU és az Egyesült Királyság gazdasági kapcsolatait, illetve hogy meg kellene egyezni a lengyel és a magyar kormány fejével, akik azzal fenyegetőznek, hogy megvétózzák az EU következő hétéves költségvetésének és helyreállítási alapjának elfogadását. Az utóbbiak feltételrendszerét, benne a jogállamisági követelménnyel a német elnökség brókerkedésével alakította ki az Európai Parlament és az Európai Bizottság.

QP | Quality Placement

Egy hajszálon függ

A két megállapodás nyélbe ütése volt a német elnökség legfőbb célja, ez tetőzhetné be az elmúlt fél évet és nem mellesleg rendkívüli jelentősége van abból a szempontból is, hogy Angela Merkel milyen politikai örökséget hagy hátra. Ehhez képest néhány nappal a csúcs előtt azt látjuk, hogy mindkettő egy hajszálon függ - mondja Jana Puglierin, az Európai Tanács nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó berlini irodájának vezetője.

Merkel egész tevékenysége arról szólt az elmúlt 16 évben, amióta Németország élén állt, hogy rendíthetetlenül kereste a kompromisszumokat a vitás ügyek rendezésére. Ez azonban aligha lehetséges, ha két tagállam az egyhangú döntést igénylő szavazásokban makacsul vétóval fenyegetőzik, amivel ezzel egyszerűen kihúzzák a kancellár lába alól a szőnyeget - véli Josef Janning, aki szintén a nemzetközi kapcsolatok szakértője.

Sokkoló következmény

A vétónak sokkoló következményei lehetnek - emlékeztet a brit üzleti lap -, például a hétéves büdzsé forrásai nélkül veszélybe kerül az EU-nak az a célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse a károsanyag-kibocsátást.

Nem sokkal kevésbé kínos, hogy az EU és az Egyesült Királyság új kereskedelmi szerződéséről szóló tárgyalások lényegében nem mozdulnak el a holtpontról tavasz óta. Az unió és a szigetország gazdasági szabályozásának összehangolása és a brit függetlenség biztosítása egyszerre megoldhatatlan feladatnak látszik. Micheál Martin ír miniszterelnök azt nyilatkozta a hét végén az ír sajtóban, hogy 50-50 százalékos esélyt lát az egyezmény elfogadására, mire hétfőn egy százalékkal gyengült az angol font.

Túl sokat vártak tőle

Sokan gondolják úgy, hogy a Merkellel szembeni elvárások eleve eltúlzottak voltak. Végül is nem oldhatja meg Európa minden problémáját, ez már a viták kezdeténél világos volt - véli Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője. A kancellár eközben valójában sokkal többet várt a német elnökségtől. Szerette volna, ha vita indul Európa jövőjéről, ezen belül a kontinens új bevándorlási politikájáról, és terveztek egy EU-Kína csúcstalálkozót szeptemberre. Mindezt azonban elmosta a koronavírus-járvány és az ezzel kapcsolatos válságkezelés.

Persze a remény hal meg utoljára, szokás mondani, ám a szakértők úgy látják, jó esély van arra, hogy a német elnökség kudarccal zárul, mind a kereskedelmi, mind a költségvetési megállapodás terén. Ez csúnya foltot hagyna Merkel örökségén a 2021. őszi német parlamenti választások előtt, amely után nem folytatja politikai pályafutását. Azt bizonyítaná, hogy lejárt felette az idő, hogy mágikusnak tartott kompromisszumteremtő képessége már nem működik - mondja a szakértő Josef Janning.