Az első helyi kommentárok alapján csütörtökön hosszú és nehéz egyezkedésre számítottak a résztvevők az új top EU-tisztviselők megválasztása miatt. Az EU történetében most történik meg először, hogy az uniós vezetőket egyszerre választják meg, azaz most kellene az uniós állam- és kormányfőknek dűlőre jutnia az Európai Központi Bank (ECB), az Európai Bizottság (EB) és az Európai Tanács elnökének, valamint az EU külkapcsolati és biztonságpolitikai főképviselőjének személyéről.

Természetesen minden tagállamnak megvan a jelöltje, de az egyes posztok jelöltjeit egy bonyolult mátrix, illetve nagy alkudozások alapján fogják kiválasztani, amelyben most olyan tényezők is hangsúlyosabb szerepet kaphatnak, mint a nemek aránya. Donald Tusk, az Európai Tanács jelenlegi elnöke és Emmanuel Macron francia elnök is többször megemlítette, hogy kívánatos lenne, ha a négy csúcsposztra két férfi és két nő kerülne. A jelölésben azonban a geopolitikai egyensúly és a generációs faktor is megjelenik - utóbbi olyan értelemben, hogy egyesek fiatalabb jelöltet szívesebben látnának a posztokon.

QP | Quality Placement

Ki, mit akar?

A leghangosabb vita talán az Európai Bizottság elnöki posztja körül van, amelynek betöltésére a korai hírek alapján sokan az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjét, Manfred Webert gondolták a legesélyesebbnek, miután az EPP "beállt" mögé. Ehhez képest ez a korábban erősnek hitt pozíció az európai parlamenti választásokat követően - ahol az EPP-nek nem sikerült többséget szereznie - meginogni látszik, főleg, hogy többen jelezték - az EPP-n belülről például a magyar kormánypárt -, hogy nem támogatja Weber jelölését.

Az EU-csúcs előtt francia kormányzati tisztviselőktől is elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy a "tapasztalat" számít - aminek Weber nem igazán felel meg, hiszen egyrészt sosem dolgozott választott nemzeti kormány tagjaként vagy fejeként, illetve nemzetközi politikai tapasztalatai sincsenek. A francia kikötések a jelenlegi versenyjogi biztosnak kedveznének látszólag, azaz Margrethe Vestagernek, ám a dán politikusnő esélyeit gyengítik, hogy nem eurózónás tagállamból való, hogy a liberálisok csúcsjelöltje, illetve hogy egy meglehetősen karakán biztosnak mutatkozott, azaz igen nehéz dolguk lenne a tagállamok vezetőinek "irányítgatni", ha épp úgy szottyanna kedvük. Franciaország emellett ahhoz is ragaszkodik, hogy az új bizottsági elnöknek az Európai Tanácsban minősített többségű támogatottságának kell lennie - márpedig ezt Weber támogatottsága nem éri el.

Főleg, hogy a szociáldemokraták (S&D) és a liberálisok (Újítsuk meg Európát - RE) frakcióinak vezetői már jelezték is az Euractiv szerint, hogy nem támogatják az EPP csúcsjelöltjét, így nincs meg a többségi támogatottsága. Egy szocialista EP-képviselő szerint ez közös álláspontja a szocialistáknak, liberálisoknak és a zöldeknek is. Az Euractiv úgy tudja, hogy a zöldek is Vestager mellé teszik a voksukat.

Az bizottság elnöki posztjáért még versenyben van Michel Barnier jelenlegi brexit-főtárgyaló és a kelet-európai országok kormányainak egy része által nem annyira kedvelt Frans Timmermans is, a bizottság jelenlegi első alelnöke. A brüsszeli portál továbbá úgy tudja, hogy néhány szocialista vezető Michel Barnier-t támogatná az EB elnöki poszton, ha Timmermans jelöltsége elakadna.

A magyar kormány részéről Kovács Zoltán szóvivő a Twitteren megerősítette, hogy Magyarország nem támogatja sem Webert sem Timmermanst:

Egy az Euractivnak nyilatkozó forrás szerint a csütörtöki EU-csúcs döntéshozói előtt két opció áll: vagy döntenek - pro vagy kontra - a csúcsjelölti (Spitzenkandidaten) rendszerről, vagy még egy hetet adnak az EP-nek, hogy alakítsák ki a többségi koalíciót. Vagyis, ha a csütörtök esti vacsora végére nem sikerül a jelöltekről megegyezni, akkor az uniós vezetőknek június végén (állítólag 30-án) még egyszer össze kell ülniük a július 2-i határidő előtt - amikor is az EP-nek meg kell választania az Európai Bizottság elnökét.

Harc az ECB elnöki székért

Weber kiesése az Európai Bizottság elnöki posztjáról azonban erősítheti Angela Merkel német kancellárnak azt az ambícióját, hogy az Európai Központi Bank élére német jegybankelnök kerüljön, nevezetesen Jens Weidmann. A posztra egyébként bejelentkezett Franciaország, Spanyolország és Hollandia is. Bár szinte kötelező elemnek tekinthető, hogy a németeknek és a franciáknak is kell top pozíciót kapniuk, az ECB élén egy német jelölt néhány eurózónatagnál - főleg a déli államokban - feszültséget szülhet.

A top pozíciókat tekintve, ahhoz, hogy döntés születhessen, egy tisztviselő arra hívta fel a figyelmet az Euractiv szerint, hogy kell lennie egy német-francia kompromisszumnak, vagy mindketten kapnak egy-egy pozíciót, vagy egyik sem, különben nem lesz előrelépés. Ezt pedig egyelőre egyes sajtóhírek szerint nem lesz egyszerű tető alá hozni.

Ehhez képest Emmanuel Macron francia elnök az EU-csúcsra érkezve kijelentette: nem nevezhető Franciaország és Németország közötti harcnak a legfőbb európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltését övező vita, ez hibás értelmezés. A célja az, hogy konstruktív módon a legjobb "csapatot" állítsák össze az Európai Unió vezetői posztjain, de konkrét neveket nem említett.

Az ECB jelöltek között egyébként fellelhető a franciák részéről a mostani jegybanki kormányzó, Francois Villeroy de Galhau és az ECB igazgató tanácsának tagja, Benoit Coeure, a finnek részéről Olli Rehn és Erkki Liikanen volt EU-biztosok, a spanyolok részéről az ECB jelenlegi alelnöke Luis de Guindos, Hollandia részéről a nemzeti bankjuk elnöke, Kaas Knot.

Egyéb jelöltek

A most döntésre váró top EU-posztok szerepel az Európai Tanács elnöki széke is. Úgy hírlik, hogy Donald Tusk erre a posztra utódjaként a belga miniszterelnököt, Charles Michelt látná szívesen. Rajta kívül egyelőre nem tudni, kik jöhetnek még szóba.

Egy másik fontos poszt Frederica Mogherini, az EU külkapcsolati és biztonságpolitikai főképviselőjének megüresedő helye, amelyre egyelőre azt lehet tudni, hogy a visegrádi négyek állapodtak meg egy közös jelöltben, aki nem más, mint a jelenlegi szlovák uniós biztos, Maros Sefcovic. (A V4-ek egyes sajtóhírek szerint a többi posztra is közös jelöltet támogatnak, ám azok személyéről eddig nem sokat lehetett hallani. Egyes sejtetések szerint az Európai Bizottság elnöki posztjára Michel Barnier lehet a közös támogatott jelölt - a szerk.)

Theresa May távozó brit miniszterelnök is részt vesz az EU top posztjainak szétosztásán - hiszen Nagy-Britannia még mindig EU-tag -,  a brit miniszterelnök az "általános konszenzust" fogja támogatni - mondta egy brit tisztviselő az Euractivnak.

A napirendi menü

A jelenlegi csúcstalálkozón az uniós vezetők napirendjén van a 2021-2027 közötti EU-s költségvetési keret, a klímaváltozás elleni küzdelem, az álhírek és a hibrid fenyegetések jelentette kihívások, illetve bizonyos külpolitikai kérdések, például az ukrajnai helyzet vagy a Ciprushoz közeli török próbafúrások.

A tervek szerint az uniós állam- és kormányfők lefektetik a következő öt évre szóló közös cselekvés fő stratégiai irányait, prioritásait számos kulcsfontosságú témakörben, amely dokumentum irányvezetőként szolgál majd az EU intézményei számára. A csütörtök esti munkavacsorán kerül elő a tisztújítás kérdése.

Pénteken eurócsúcsot rendeznek, a központi téma a gazdasági és monetáris unió további elmélyítése lesz. Utolsó napirendi pontként az Egyesült Királyság uniós kilépési folyamatának friss fejleményeit tekintik át.