Az Európai Unióban a Stabilitási és Növekedési Paktum olyan szabályokból áll, amelyek révén az uniós tagállamok koordinálják a nemzeti költségvetési politikájukat. Célja a rendezett államháztartás biztosítása, amelyre az árstabilitás biztosítása, valamint a munkahelyteremtést elősegítő szilárd, fenntartható növekedés előmozdítása érdekében van szükség. A Paktumnak két ága van: a prevenciós ág és a korrekciós ág.

Jelenleg a paktum az egyes tagállamok államadósságának és GDP-jének (bruttó hazai termék) arányára vonatkozóan 60 százalékos felső határt ír elő, de már vita folyik arról, hogyan lehetne rugalmasabbá tenni a szabályokat. Először a koronavírus-járvány világított rá, hogy nem jó a merev és túl általános szupranacionális szabályozás, most pedig az ukrajnai háború miatt jött felszínre, hogy nem biztos, hogy jó az egységes szabályozás, lévén a külső körülmények eltérően érintik az egyes országokat.

Kapcsolódó

Az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított arányát is korlátozó szabályokat 2023-ig felfüggesztették, hogy a kormányoknak legyen mozgásterük a világjárvány és az ukrajnai háború gazdasági következményeinek kezelésére. De most egy tartós reformot dolgoznak ki, legalábbis erről beszélt Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa.

„Megvitatjuk, hogyan reformáljuk meg a stabilitási paktumot ... Azt hiszem, a nyár után be tudok nyújtani egy javaslatot” – mondta Gentiloni az olaszországi Trento városában tartott gazdasági rendezvényen a Reuters szerint.

"Az adósságcsökkentés felé vezető utat fokozatosabbá és a növekedésre kevésbé veszélyessé kell tenni, azért is, mert mindannyian tudjuk, hogy növekedés nélkül az adósság csökkentése nagyon nehéz" - mondta Gentiloni.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásának ellensúlyozására irányuló állami támogatási és beruházási programok miatt számos uniós tagállam adósságszintje a Stabilitási Paktumban meghatározott, jelenleg a GDP 60 százalékában meghatározott határérték fölé emelkedett, és a biztos szerint az euróövezet átlagos GDP-arányos adósságszintje jelenleg 97,5 százalék. Ehhez képest 2021 végén a magyar állam GDP-arányos adóssága 78,2 százalék volt.

Gentiloni elmondta, hogy a folyamathoz valószínűleg minden egyes országnak be kell nyújtania az államadósság visszafogására irányuló tervét, majd tárgyalnia kell arról a Bizottsággal, és ha megállapodás született, az EU Tanácsa rányomja a bélyegét. Magyarország esetében tehát ezt először Brüsszellel kellene egyeztetni, majd a többi tagállam szavazata is kellene a terv jóváhagyásához, viszont az eltérhet az általános uniós szabályozástól. Hasonló javaslattal még Angela Merkel akkori német kancellár is élt 2020-ban a járvány alatt.

Az egyes tervek differenciáltak lennének, és az egyes országok számára eltérő adósságcsökkentési célokat tartalmaznának.

Ha új szabályozást is dolgoznak ki, ahogy Gentiloni felvetette, akkor azt az Európai Parlamentnek is el kell majd fogadnia, majd a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak is támogatnia kell.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.