Az Európai Unió és Kína el akarja kerülni, hogy a világ közvéleményének szemében felelőssé váljon az ENSZ égisze alatt folyó klímatárgyalások esetleges kudarcáért, ezért közös javaslatot készítettek a kialakult patthelyzet feloldására. A 194 ország képviselőinek részvételével folyó egyeztetések a hét végén zárulnak.

A másik füstje károsabb

A megmerevedett frontvonal egyik oldalán a fejlődő és a feltörekvő államok állnak Kína vezetésével. Ez az országcsoport nem akar semmiféle kibocsátáscsökkentési kötelezettséget vállalni, ugyanakkor elvárja a fejlett országoktól, hogy továbbra is tartsák magukat a kiotói egyezményben vállalt károsanyag-kibocsátási kvótáikhoz. Legfőbb érvük álláspontjuk mellett az, hogy az elmúlt 150 év ipari fejlődése a fejlett országok javát szolgálta, és mivel ezek üzemei bocsátották ki a légkörbe került szén-dioxid javát, alapvetően ezek felelősek a klímaváltozásért.

Az EU viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a világ országainak 2015-ig el kellene fogadniuk egy úti tervet, amelynek része lenne, hogy 2020-tól a feltörekvő országok is vállalnának kötelező szén-dioxid-kibocsátási korlátozásokat. A fejlett országok azzal érvelnek, hogy a feltörekvők az elmúlt évtizedek gyors ipari fejlődését részben annak köszönhetik, hogy nem támasztottak kemény környezetvédelmi követelményeket vállalataikkal szemben, amelyeknek ez jelentős költségmegtakarítást hozott. Japán, Kanada és Oroszország ennek alapján ki is zárja, hogy továbbra is vállalják a kiotói megállapodásban vállalt kötelezettségeiket.

Puhítás és keményítés

Az állóháborút Kína törte meg. Peking a múlt héten jelezte, hogy vállalna kötelező kibocsátáscsökkentést 2020-tól, ha teljesítik öt feltételét. Utóbbiak közül az első, hogy a fejlett országoknak meg kell hosszabbítaniuk a kiotói egyezményben vállalt korlátozásaikat, emellett támogatniuk kell a fejlődő országokat, ezen belül technológiákat is át kell adniuk, amelyek elősegítik a szén-dioxid-kibocstátás mérséklését.

A tárgyalásokat nyomon követő szakértők és érdeklődők persze semmi újat nem találtak a kínai elvárások között, ugyanakkor megállapíthatták, hogy ez volt az első teljesen egyértelmű, nyílt állásfoglalás Kína részéről azzal kapcsolatban, hogyan látja megoldhatónak a vitás kérdéseket. Az állásfoglalás ugyanakkor túl zártnak tűnik ahhoz, hogy néhány napon belül össze lehessen hangolni az unió törekvéseivel.

Elutasítás és maszatolás

Az Egyesült Államok - amely soha nem írta alá a kiotói megállapodást - korábban jelezte, hogy elutasítja az EU elképzelését. Az indoklás szerint semmilyen kötelezettségvállalásról nem akarnak addig nyilatkozni, amíg nem látják a terv részleteit. Washington arra törekszik a tárgyalásokon, hogy elkerülje a kiotói paktum jövőjéről folyó vitát. Ehelyett új szerződési keretet szeretne, amelyben a fejlődő országok is vállalnak kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket.

Nagy a veszélye annak, hogy az EU végül egyfelől az USA-t és más fejlett országokat, másfelől a nagy feltörekvő országokat fogja vádolni azzal, hogy keménykedésükkel megakadályozták a kölcsönös engedményeken alapuló megállapodást. Az unió országai ezt követően ezzel indokolhatják, miért nem tartják magukat korábbi kibocsátáscsökkentési kötelezettségeikhez, s így teljes lehet a klímatárgyalások kudarca.

Az egyeztetést vezető ENSZ-diplomata, Christina Figueres optimista. Úgy véli, hogy jó esély van kiotói kötelezettségek meghosszabbítására.

QP | Quality Placement