A magyar Országgyűlés „abban a meggyőződésben” hagyja jóvá az Európai Unió 750 milliárd eurós hitelfelvételét lehetővé tévő törvényt, hogy az EU intézményei maradéktalanul teljesítik a jogállami rendeletről született állam- és kormányfői megállapodást – emeli ki a Népszava a parlament előtt fekvő ratifikációs törvényjavaslat egyik passzusát. Az uniós végrehajtó testület júniusban szeretné megkezdeni a hitelfelvételt a tőkepiacokon, amihez mind a 27 tagállamnak ratifikálnia kell az EU bevételi plafonjának megemeléséről szóló határozatot, amit mostanáig 19-en tettek meg.

A jogszabály szerzői arra céloznak, hogy az európai állam- és kormányfők tavaly év végi megállapodása értelmében az uniós támogatások kifizetését csak azt követően köti az EU jogállamisági feltételekhez, ha lezárult az ezzel kapcsolatos szabály európai bírósági jogi felülvizsgálata. Így az uniós hitelfelvétel jóváhagyásával és a jogállami feltételrendszernek az összekapcsolásával a kormány mintha ismét feltételt akarna szabni Brüsszelnek: komoly jogi következményei lesznek, ha nem tartja be ezt az egyezséget.

QP | Quality Placement

A Népszavának nyilatkozó szakértők szerint ugyanakkor inkább politikai színjáték, semmint komoly fenyegetés az újabb magyar mutatvány. „A közös kötvénykibocsátáshoz adott beleegyezést nem lehet utólag visszavonni. Az igaz, hogy a törvény alapján a kormány bármikor az alkotmánybírósághoz fordulhat, hogy érvénytelenítse az EU hitelfelvételének a jóváhagyását, de kérdéses, hogy ennek Brüsszelben lenne-e bármilyen jogi relevanciája” – magyarázta egy uniós jogász.

„Nem lehet értelmezni Orbán jogi képtelenségeit” – mondta a napilatnak Laurent Pech, a londoni Middlessex Egyetem jogi professzora az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslatra célozva. ”Amint az EU Bírósága zöld utat ad a jogállami feltételrendszernek, vége a dalnak. Orbán természetesen mindig meggyőzheti a saját alkotmánybíróságát, hogy tegye azt, amit ő akar, függetlenül a jogi normáktól. Például kimondathatja vele, hogy a jogállami rendelet sérti a magyar alkotmányos identitást, vagy hogy az uniós bíróság túllépte a hatáskörét és így tovább.”