Angela Merkelre hárul az a feladat, hogy rávegye a magyar és a lengyel kormányt az uniós költségvetés és helyreállítási alap elfogadására - írja a Financial Times egy olyan képpel illusztrálva cikkét, amelyen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke éppen kezet csókol a német kancellárnak.

Hónapokon át tartó fenyegetés után az EU-tagállamok állandó brüsszeli képviselőinek tanácskozásán a magyar és a lengyel kormány képviselője vétót emelt a büdzsé elfogadása ellen, amivel jelezte, hogy ha nem változik valami a kifizetések jogállamisági követelményekhez kötése terén, akkor a két ország kormányfője is ezt szándékozik tenni az EU november 19-én kezdődő online csúcsértekezletén.

Ezzel elakasztották az új hétéves uniós költségvetés elfogadási folyamatát. Egy vezető uniós diplomata a brit üzleti lapnak úgy fogalmazott, hogy a dühöngő koronavírus-járvány kellős közepén a gazdasági válság enyhítését szolgáló uniós támogatások elakasztása komoly válságba taszíthatja az Európai Uniót.

Az ügy előzménye, hogy az állam- és kormányfők júliusi csúcsértekezletükön fogadtak el egy homályos megfogalmazású megállapodást azzal kapcsolatban, hogy a jövőben az uniós támogatások kifizetését jogállamisági követelmények teljesítéséhez is köthetik.

Két tűz között

Ezt követően az EU soros elnökségét betöltő Németország kormánya két tűz közé került. Egyfelől igyekezett enyhíteni Budapest és Varsó aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy ennek az elvárásnak az áldozatává válhatnak, miután belső folyamataikat a többi tagállam jog uralmát sértőnek tarthatja, másfelől csillapítani próbálta a nettó befizető tagállamok dühét, amelyek úgy látják, hogy EU az adófizetők pénzéből származó eurómilliárdokkal jutalmazza az átláthatatlan, illiberális rendszereket üzemeltető uniós tagállamokat.

November elején végül a német elnökség közvetítésével létrejött egy kompromisszum az üggyel kapcsolatban az Európai Bizottság és az Európai Parlament között, ami azonban nem győzte meg a lengyel és a magyar kormányt. Ahhoz, hogy az uniós vezetők megoldást találjanak a patthelyzetre, Orbán Viktornak el kell magyaráznia, hogy pontosan mit vár tőlük - írja a brit üzleti lap. Budapest álláspontja szerint a júliusi egyezségből nem lehet eljutni a novemberi egyezségig. Ugyanakkor az Európai Parlament nem óhajtja újranyitni a vitát a kérdésről.

Csak szavak

Egy uniós diplomata szerint a magyar és a lengyel kormányfő kaphat néhány megfogalmazásbeli engedményt, olyan szavakat a megállapodásban, amelyek jobban csengenek a fülükben, de ez minden. Sokan arra számítanak, hogy ez elég lesz nekik, mert nem érdekük, hogy a vétójukkal lehetetlenné tegyék a pénzosztást, amelynek országaik és kormányaik is egyértelmű nyertesei.

És ezen a ponton válik világossá, hogy Angela Merkelre kulcsszerep hárul a feszültség lecsillapításában. A kancellár a brit üzleti lap szerint az elmúlt évtizedben igyekezett az Európai Néppárton belül "menedzselni" a magyar miniszterelnököt, amiben néha elért kisebb sikereket. Az unió legfontosabb vezetői közül ő az, aki hajlandó megértést mutatni az iránt, mekkora veszteség érné Lengyelországot és Magyarországot, ha elvesztenék az uniós pénzforrásokat.

Mások nem ilyen elnézőek. Jellemző a hangulatra, hogy egyes megfigyelők szerint szaván kellene fognia az uniónak a lengyel és a magyar vezetőt, azzal fenyegetve őket, hogy ha vétóznak, akkor az EU új költségvetését nem fogadják el, így nem lesznek új támogatások, a helyreállítási alapról pedig a többi tagállam Magyarországot és Lengyelországot kihagyva állapodik meg. Így kiderülne, blöfföl-e a két miniszterelnök vagy sem. Ez azonban politikailag elfogadhatatlan Merkelnek, mert veszélyeztetné az EU egységét.