Az eurózóna a közösen elfogadott szabályok alapján működhet, amelyek betartását az Európai Bizottság teljes joggal tartatja be a közös európai valutát használó országok kormányával - vezeti fel a Bloomberg szerkesztőségi cikkét az Európai Bizottság (EB) és az olasz vezetés vitájáról, amelynek tárgya a római kormány költségvetési tervezete. A bizottság visszautasította ezt, és három hetet adott az olasz félnek, hogy csökkentse a hiánycélt.

Az EB ezzel vállalta a konfrontáció politikai kockázatát, csakhogy a szabály az szabály, Olaszország nem vonhatja ki magát az eurózóna működését biztosító megállapodások alól. A római kormány 2,4 százalékra akarja emelni a hiánycélt az elődje által elfogadott 0,8, és a bizottság által javasolt 0,6 százalékról, mert a kormánypártok választási ígéreteinek teljesítéséhez pénzre van szüksége. A gond az, hogy nem véletlenül volt alacsonyabb a terv: a deficit mérséklése tenné lehetővé az államadósság csökkentését.

QP | Quality Placement

Más ez az eset

A bizottság számos esetben eltért a korábban elfogadott hiánycéltól. Megtehetik ezt például, amikor recesszió sújtja egy ország gazdaságát vagy más gonddal néz szembe. Olaszország esete azonban más. A GDP nő, miközben az eltérés a deficittervben példa nélkül nagy, ami különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy az államadósság több mint a GDP 130 százaléka, azaz gigantikus.

Úgy tűnik, Róma magasról tesz erre. Giovanni Tria pénzügyminiszter szerint a kormány fő célja a növekedés gyorsítása. Ezzel nem csupán visszautasították az EU fiskális szabályainak betartását, de az alapelvet kérdőjelezték meg, nevezetesen, hogy minden eurótagállamnak egyeztetnie kell költségvetési tervezetét a többi tagország megbízásából eljáró uniós szervezetekkel. A Bloomberg szerkesztői szerint ezzel nem hagytak más lehetőséget az EB-nek, mint hogy kiélezze a vitát.

Nem túl régi tanulságok

A költségvetési szabályok értelme, hogy megelőzzék az államcsődöt. A pénzügyi válság előtt Görögország kormányai jelentős költségvetési hiánnyal üzemeltették államukat, ami megingatta a befektetők bizalmát nem csupán Görögországban, hanem más törékeny gazdasággal rendelkező eurótagállamban, köztük Olaszországban is. Az övezet adófizetőinek nagyon sok pénzébe került a dolgok rendbe tétele, aminek egyértelmű tanulsága: közös érdekük, hogy mindegyikük fegyelmezetten gazdálkodjon a közpénzekkel.

Az új olasz terv eredményeként a strukturális deficit 2022-ig nem csökkenne. Ezt - az államadósság csökkentésének halogatását - nem fogadják el az államkötvényeket vásárló befektetők. Ezért csökkent a kereslet a kötvények iránt, ami öt éve nem látott szintre lökte fel a hozamukat. Egyelőre nincs vész, de rossz vége lehet, újabb adósságválsághoz vezethet, ha a piac azt látja, hogy a kormány nem tesz erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ne szoruljon újabb hitelek felvételére.

Ne engedjenek!

A populista olasz vezetők vélhetően élvezni fogják a konfrontációt az EU-val, amit úgy fognak értelmezni, hogy országuk szuverenitása nevében csatáznak egy külső erővel. Giuseppe Conte miniszterelnök azt mondta: nem fognak változtatni a költségvetés tervezetén. Ha ezt teszik, akkor a Bloomberg szerkesztői szerint el kell indítani a római kormány ellen a túlzottdeficit-eljárást, amelynek végén a GDP 0,5 százalékát elérő bírságot szabhatnak ki Olaszországra.

A vita erősítheti a római kormánypártokat a 2019. májusi európai parlamenti választások előtt. Ha azonban az eurótagállamok azt akarják, hogy az euróövezet sikeresen működjön, akkor be kell tartatniuk a költségvetési kooperációval kapcsolatos szabályokat, nem kezelhetik ezeket úgy, hogy bármelyikük bármikor önkényesen kivonhatja magát közösen elfogadott rend alól.

A fotó forrása: Shutterstock