A csütörtökön 506 szavazattal, 150 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők rámutattak, hogy az uniós költségvetést védő új feltételrendszer már idén január elsején hatályba lépett, és a helyreállítási alapokra is vonatkozik. A Bizottság ennek ellenére az új szabályok alapján még semmilyen lépést nem kezdeményezett, és - az EP-képviselők szerint - nem tartotta tiszteletben azt a június elsejei határidőt sem, amelyet az Európai Parlament a rendelet alkalmazásáról szóló útmutató elkészítésére a március 25-i állásfoglalásában meghatározott.

Ez az EP szerint elegendő alapot jelent a Bizottság elleni jogi fellépéshez az EUMSZ 265. cikke értelmében.

QP | Quality Placement

Csipkednie kellene magát a Bizottságnak

A parlamenti képviselők úgy látják, hogy egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy egyes tagállamok visszaélnek az uniós költségvetéssel, és közben a jogállamiság helyzete is romlik, hangsúlyozzák a képviselők. Ezért arra utasítják a Parlament elnökét, David Sassolit, hogy két héten belül szólítsa fel a Bizottságot, hogy „tegyen eleget az e rendelet szerinti kötelezettségeinek". A felkészülés érdekében „a Parlamentnek [...] azonnal meg kell kezdenie az EUMSZ 265. cikke szerinti, a Bizottság elleni esetleges bírósági eljárásokhoz szükséges előkészületeket".

A képviselők sürgetik a Bizottságot, hogy gyorsan reagáljon a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban tapasztalható súlyos megsértésére, mert az komoly veszélyt jelent az uniós források tisztességes, jogszerű és pártatlan elosztására. A Bizottságnak az összes rendelkezésére álló eszközt – többek között az uniós szerződés 7. cikkében szereplő eljárást, a jogállamisági feltételrendszert és a kötelezettségszegési eljárásokat – be kell vetnie annak érdekében, hogy kezelni tudja a demokrácia és az alapvető jogok tartós megsértését, beleértve a média szabadsága és az újságírók, valamint az egyesülési és a gyülekezési szabadság elleni támadásokat is.

Eddig még semmilyen eljárás nem indult

A költségvetési kifizetéseket egy jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer teljesítéséhez kötő mechanizmus 2021. január elsején lépett életbe. Azonban az új szabályok alapján eddig még semmilyen eljárás nem indult. Az Európai Tanács arra kérte a Bizottságot, hogy halassza el a jogszabály alkalmazását addig, amíg két tagállam (Magyarország és Lengyelország) az Európai Bíróság elé nem viszi a jogszabályok ügyét (ami 2021. március 21-én megtörtént), és amíg a Bizottság ki nem dolgozza a jogszabály alkalmazására vonatkozó külön útmutatóját.

Egy 2021 márciusában elfogadott állásfoglalásban a Parlament megismételte, hogy az Európai Tanácsnak a mechanizmusra vonatkozó következtetései nem bírnak törvényi erővel, és a Bizottság számára június elsejét tűzte ki az iránymutatások elfogadásának határidejeként. A képviselők arra is kérték a Bizottságot, hogy egyeztessen a Parlamenttel az útmutató elfogadása előtt.

A Bizottság egy május 26-i szakbizottsági ülésen jelezte, hogy június első felében kíván egyeztetni a képviselőkkel.

A Bizottság ősztől alkalmazná az eljárást

Az EU-Monitor azt írta a napokban kiszivárogtatott információkra hivatkozva, hogy az Európai Bizottság egyrészt már összeállított egy kilences listát azokból a tagállamokból, amelyek ősszel megkeresést kaphatnak az Európai Bizottságtól a jogállami feltételrendszer problémái miatt.

Johannes Hahn költségvetési biztos arról beszélt, hogy a Bizottság elkészített egy nem hivatalos tervezetetet is a mechanizmus alkalmazásának iránymutatásáról. A tervezettel a Bizottság bevonná az Európai Tanácsot és az EP-t is az iránymutatások elkészítésébe, amelyet - az európai bírósági ítélet figyelembevételével ősszel véglegesíthetnek.

A biztos a brüsszeli portál szerint azt mondta, hogy ősszel indíthatják el a mechanizmust, az eljárás pedig az elejétől a végéig 9 hónapot vehet igénybe.

Nagyon helyes, ha vár a Bizottság

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő felszólalásában úgy vélte: az Európai Bizottság helyesen jár el, amikor az Európai Unió Bíróságának a döntését megvárja. „Tudjuk jól, hogy Magyarország különösképpen a baloldal célkeresztjében van, a hazánk ellen folytatott hajtóvadászatban a magyar baloldal is jeleskedik. Nem csoda, hogy az Európai Parlament baloldali többsége minden eszközt bevet az eltérő állásponton levők megbüntetéséért”.

Kósa csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Néppárt engedett a baloldal nyomásának: „Az Európai Néppárt kiszolgálja a baloldal elvárásait és asszisztál ahhoz, hogy az Európai Parlamentet társjogalkotó intézményből politikai rendőrséggé alakítsák át, ez mélységes szomorúsággal tölt el” - zárta szavait Kósa.

Hidvéghi Balázs, fideszes EP-képviselő szerint a baloldal évek óta visszaél a jogállamiság fogalmával, amiben most szintet lépett, és már az uniós pénzek megvonásával fenyegetőzik. A képviselő úgy vélte, a jogi köntösbe bújtatott politikai hadjárattal az Európai Parlament baloldali többsége merényletet követ el az európai egység ellen. „Az ideológiai erőszakoskodás csak aláássa ez Unió egységét, és törésvonalakat hoz létre” - tette hozzá.

Cseh Katalin a Renew Europe frakció alelnöke és a Momentum EP-képviselője a szavazást követően hangsúlyozta: használnunk kell a jogállamisági mechanizmust, meg kell védenünk az uniós forrásokat! A képviselő szerint "ez az európai választópolgárok érdeke."

Az uniós helyreállítási alapból ezermilliárdok érkeznek majd Magyarországra, ezeket a pénzeket pedig meg kell védenünk a kormányzati korrupciótól, nem szabad hagynunk, hogy Orbán Viktor kénye-kedve szerinte ossza szét ezeket az országgyűlési választás előtt, ezeknek a forrásoknak oda kell megérkezniük, ahova valóban szánják azokat - írta a szavazást követően a Cseh Katalin a Facebookon. A képviselő úgy látja, az EP elég időt adott már az Európai Bizottságnak arra, hogy végre elkezdje használni a jogállamisági mechanizmust, ezért felszólítják a testület, hogy használja a mechanizmust. "Amennyiben tovább húzza az időt, akkor – a jogállamiság és az uniós források védelme érdekében – az Európai Parlament részéről mi készek vagyunk beperelni az Európai Bizottságot, és az Európai Unió Bírósága elé vinni az ügyet" - fogalmazott a képviselő.

 

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.