Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Bár az  Európai Központi Bank szerint még van lendület az euróövezet gazdaságában, már több jel is arra utal, hogy a háborús hatások nélkül is lassulni kezdett a növekedés. Az európai ipar a rekord inflációt és a kínálati szűkösséget nyögi, amelyet csak a szigorú kínai zárlatok súlyosbítanak. Eközben a Covid-járványból kiszabaduló fogyasztók szabadidős és utazási aktivitása is eltűnhet, nem utolsósorban azért, mert az áremelkedések felemésztik a jövedelmeket. Maga a koronavírus is visszatérhet még, tehát sok jóval nem kecsegtet a következő időszak. 

A recesszió veszélye ezen a héten azután jelent meg, hogy Oroszország leállította a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállításokat, és ezzel ízelítőt adott abból, hogy mi várhat a régióra. De még az ilyen lépés által kiváltott energiaadagolás nélkül is baljósak a kilátások, amit a pénteken bejelentett, a vártnál gyengébb növekedés is alátámaszt. 

Az európai pénzügyi piacok tükrözik a borúlátást, és a Morgan Stanley közgazdászai azok közé tartoznak, akik jelentős lassulást látnak a második félévben. A legnagyobb vállalatok – köztük a német BASF SE – komoly zavarokra készülnek, az OECD pedig arra figyelmeztet, hogy a kormányok alábecsülik az ukrajnai háború hatását.

Mindez azt sugallja, hogy egy olyan év, amely azzal kezdődött, hogy a régió növekedése meghaladta a rendszerváltás előtti szintet, és amely az Európai Unió költségvetési támogatásának további hátszelét ígérte, most azzal a kockázattal jár, hogy újabb sajnálatos epizóddá válik a közös valuta növekedési visszaesésekkel teli történetében – írja a Bloomberg.

"A gazdaság az elkövetkező negyedévekben ellenállónak bizonyulhat, de a probléma az, hogy mi lesz az év végén" - véli Anatoli Annenkov, a Societe Generale SA londoni közgazdásza. "Nem tudjuk, mi lesz a bérnövekedéssel és a fiskális ösztönzőkkel 2023-ban, Kína miatt éppúgy aggódunk, mint az energiaköltségek miatt, és a háború fényében könnyű pesszimistává válni" - mondta a szakértő a Bloombergnek.

Az első negyedévi bruttó hazai termék adatok nem adtak okot a reményre. Az euróövezet csak 0,2 százalékkal nőtt, ami kevesebb, mint amire a közgazdászok számítottak, amit az olaszországi visszaesés, a franciaországi stagnálás és a vártnál gyengébb spanyolországi növekedés okozott. 

Azóta sem sokkal jobbak a mutatók. Az ipari termelés és az új megrendelések közel állnak a leálláshoz, és az üzleti bizalom az év eleje óta az összes nagyobb gazdaságban csökkent. Ezáltal a szolgáltatások viselik a terhet, amit a fogyasztói bizalom csökkenése foghat vissza.

"A feldolgozóipar nagyon gyenge lesz az elkövetkező hónapokban, és a második negyedévben nagy valószínűséggel visszaesik" - mondta Veronika Roharova, a Credit Suisse International közgazdásza, aki az euróövezet idei növekedését 2,8 százalékra prognosztizálja a 2022-es évre. Szerinte a növekedésnek az adhat hátszelet, hogy a szolgáltatások iránti kereslet erős lehet, mert a háztartások a járvány után komolyabb megtakarításokkal rendelkeznek, a munkaerőpiac továbbra is egészségesnek tűnik, és a költségvetési támogatások biztosítják, hogy ne jöjjön recesszió.

A Nemzetközi Valutaalap is csökkentette ebben a hónapban a növekedési várakozását: az euróövezetben 1,1 százalékponttal csökkentetve a prognózist, most 2,8 százalékos bővüléssel számolnak a valutaunióban. 

Németországban, a térség legnagyobb gazdaságában a hatás jelentősebb lehet. Az első negyedévi 0,2%-os növekedés megfelelt a várakozásoknak, de a Bundesbank szerint fennáll annak a veszélye, hogy az idén közel 2 százalékos lehet a zsugorodás, ha a háború eszkalálódik, és az orosz szén-, olaj- és gázembargó az ipar leállásához vezet.

Magyarországon az MNB legfrissebb becslései szerint idén továbbra is 2,5-4,5 százalék között alakulhat a GDP-növekedés. Az élénk belső kereslet az, amely ellensúlyozza az orosz-ukrán háború negatív hatásait. Az euróövezet visszaesése a magyar gazdaságra is súlyos hatással lehet.