Az Európai Bizottság továbbra is várja a tagállami terveket arra nézve, hogy miként használnák fel az európai helyreállítási terv keretében elkérhető forrásokat a gazdasági válságból való kilábalás érdekében.

Mint az Bert Colijn és Steven Trypsteen, az ING közgazdászainak összeállításából kiderül, egyelőre csalódást keltően lagymatag az érdeklődés, úgy tűnik, sok ország nem tart igényt az ingyen pénzre. Az Európai Bizottság fogadja az elképzeléseket, mint amilyet a napokban a magyar kormány is benyújtott, viszont több tagállam még egyáltalán nem mutatott semmilyen érdeklődést, hiába tolták ki a leadási határidőt. Más országok pedig azért maradnak ki, mert nem tudnak eleget tenni a Bizottság által felállított kritériumoknak.

QP | Quality Placement

Azt ki kell emelni, hogy a kimaradó országok között több olyan állam is van, amelyek eleve csak néhány milliárd eurónyi pénzre lennének jogosultak. Összességében még bőven van terep, a 672,5 milliárd eurós költségvetésből még közel 250 milliárd szabad.

Ahogy az várható volt, a legnagyobb érdeklődést a legnagyobb bajban lévő déli államok mutatták. Olaszország és Spanyolország jelentkezett be messze a legtöbb támogatásra, amelyeket igyekeznek még saját költségvetési forrásokkal is megtámogatni.

Összességében azonban Európa így is elmarad a gazdaságélénkítésben az ezen a téren nagyot lépő Egyesült Államoktól. Ott a GDP 25,5 százalékának megfelelő összeg megy a gazdaság feltámasztására, ez az Eurozónában 12 százalék. Ennél csak egyes tagállamokban magasabb az arány, például Görögország összterméke 31 százalékának megfelelő összeget fordít válságkezelésre.

Kötöttségek

Az Európai Bizottság egyik fontos kitétele, hogy a felkínált forrásokból meghatározott célterületekre kell költeniük a tagállamoknak.

Legalább 37 százalékot klímavédelmi célokra és reformokra kell fordítani, míg 20 százalékot a digitalizációra kell költeni.

A legnagyobb gazdaságok saját állításuk szerint megfelelnek mindennek, vagy jócskán túl is teljesítik az elvárásokat. Például a németek szerint a keretük több mint 50 százaléka a digitális átalakulást szolgálja.

A legtöbb résztvevő ország több mint 40 százalékot költ klímacélokra, Belgium és Franciaország esetében az arány meghaladja az 50 százalékot.

Az Eurozónát nézve Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Görögország és Portugália olyan országok, amelyek több, mint 15 milliárd eurót használnának fel, ez a hat ország egyben a teljes eddigi keret 95 százalékát lefedi.

Elmarad a varázslat

Az elemzők szerint nem csak a források felvétele, hanem azok hatása is nagyon eltérő képet fog mutatni, egyben jó eséllyel elmarad az eredetileg remélt hatástól.

Miután a felhasználásnak meghatározott célterületei vannak, ahol időigényesebbek a beruházások, szemben az USA pénzszóró élénkítésével az EU programja inkább 2021 és 2026 között elhúzva, vagyis elsősorban középtávon tud érdemben hozzájárulni a kontinens államainak gazdasági talpraállásához.

Az ambiciózus tervek alapján komoly reményeket fűznek ahhoz, hogy a válságokat rendre jobban megsínylő déli tagállamok ezzel a kerettervvel jelentős felzárkózásba kezdhetnek a gazdagabb, északi tagállamokhoz. Az ING szerint ennek továbbra is alapvető akadálya, hogy az északi országoknak sokkal stabilabb a gazdasági struktúrája, miközben a déli államok inkább kitettek a globális változásoknak.

Ennek megfelelően valamennyi konvergencia egyes periféria államok esetében elképzelhető, de inkább további széthúzás jöhet, ahogy a vagyonosabb északi országok hamarabb képesek maguk mögött hagyni a válsághatásokat.