Európa ugyan számos komoly kihívással küzd kezdve a brexittől, az idegengyűlölő extremizmus erősödésén át az orosz nyomulásig, ám nem ezek a legnagyobb gondjai - írta a brit Guardian kiadásában megjelenő, 1791 óta publikált The Observer vasárnapi hetilap. Az újság - csatlakozva más szakértőkhöz - úgy véli, hogy az EU keleti és nyugati tagállamainak konfliktusa a legsúlyosabb probléma.

Ennek a csatának a frontján, a viták középpontjában Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke áll - vélik az Observer szerkesztői. A magyar kormányfő szerintük láthatóan büszke arra, hogy ellenáll az Európai integráció erősítésének. Annak a politikának, amelyet elsősorban Emmanuel Macron francia államfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke képvisel.

QP | Quality Placement

Miket mondott?

Orbán egyebek mellett "morális imperializmussal" vádolta Angela Merkel német kancellárt és felszólított a keresztény kultúra védelmére a muszlim invázióval szemben. Durva kirohanásai megdobták hazai népszerűségét - várhatóan újraválasztják a tavaszi parlamenti választásokon -, és megerősítette azt az imázsát, hogy ő ad hangot a kelet-közép-európai országok erősödő ellenállásának az EU-n belüli francia-német dominanciával szemben.

A brexit ráerősít erre az imázsra, mivel előre vetíti, hogy Nagy-Britannia a jövőben nem fogja ellensúlyozni ennek a párosnak az dominanciáját. Ezzel hátszelet ad a kisebb EU-tagállamokban megjelent euroszkeptikus hangulatnak.

Szembe szállt Merkellel

A magyar miniszterelnök a múlt héten gyakorlatilag Angela Merkel német kancellárral szállt szembe, amikor elismételte destruktív, nacionalista-populista, bevándorlóellenes programját a CSU konferenciáján - vélik az Observer szerkesztői (képünkön Horst Seehoferrel, a CSU elnökével fog kezet.). A bajor CSU Merkel pártja, a CDU partnere, amely a bevándorlás kérdésében sokkal keményebb állásponton van, mint a kancellár.

Ezért Orbán Viktor fellépése Angela Merkel belső ellenzékét erősítette, s ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy kudarcot valljanak a CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) koalíciókötési tárgyalásai.

Ha Merkel elbukna, akkor az európai politikai játéktér egyik kolosszusa, Németország meggyengülne, és ezzel a mérsékelt, kompromisszumkereső európai centrumpolitika is erodálódna.

Visszaüthet

A konfliktus elsősorban az EU 2021-ben induló új hétéves költségvetése körüli vitában éleződhet ki. Erről már februárban elkezdenek tárgyalni az EU állam- és kormányfői. Budapest és Varsó a közös büdzsé legnagyobb haszonélvezői közé tartozik, Berlin és Párizs a két legnagyobb nettó befizető. A német vezetés bevallottan Lengyelország és Magyarország nagyobb együttműködési készségéhez kötné a pénzek átutalását.

Ez azonban az Observer szerkesztői szerint visszaüthet, mert megerősítheti a számos kisebb EU-tagországban érzékelhető Brüsszel-ellenes hangulatot. Végül összetalálkozhat Európa nyugati és keleti felének lemorzsolódása, a nehéz brexittárgyalások párosulhatnak azzal, hogy az uniós nagyágyúk rátaposnak a kisebbek lábára. Ezzel még távolabb kerülhet a megvalósulástól az egységes, erős Európa álma.

A nyitókép forrása:Lukas Barth/EPA-EFE/REX/Shutterstock