Az Európai Uniót az a veszély fenyegeti, hogy Oroszország – fegyverként használva a földgázkivitelt – tovább csökkenti a szállított gázmennyiséget. Az uniós tagállamok közel felébe már jelenleg is a tervezettnél kevesebb orosz gáz érkezik. Ha most lépünk, akkor enyhíthetők azok a kockázatok és költségek, amelyek a szállítások további zavarai vagy teljes leállítása esetén merülnének fel, és ellenállóbbá tehető Európa energetikai rendszere – kezdi közleményét az Európai Bizottság, amely szerdán bejelentette, hogy egy olyan javaslatcsomagot dolgoz ki, amely jövő tavaszra 15 százalékkal csökkentené az államszövetség gázfelhasználását.

A javaslat nem váratlan, szakértők már tavasszal is javasolták az Európai Bizottság és Tanácsnak, hogy a gázfogyasztás csökkentésére dolgozzon ki stratégiát (sőt, diplomaták már januárban biztosra vették, hogy egy ukrajnai háború esetén Oroszország elzárja a csapokat). Az Északi Áramlat 1. gázvezeték júniusi leállítása óta – amelyet a Gazprom szükséges karbantartással indokolt, de az uniós vezetők szerint pusztán politikai zsarolásról van szó – a probléma húsbavágó lett. Az uniós gáztárolási kapacitások közel 50 százalékban vannak feltöltve, a tél átvészeléséhez pedig ez kevés lehet.

A tagállamoknak kell gázspórolási tervet készíteni

Bár várhatóan a politikai kommunikáció majd arra szorítkozik, hogy a földgázimportjának 40 százalékát Oroszországtól vásárló EU-ban az Európai Bizottság 15 százalékkal csökkenteni akarja a lakossági földgáz-fogyasztást, valójában a brüsszeli végrehajtó testület azt javasolja, hogy maguk a tagállamok dolgozzák ki a rájuk érvényes felhasználás-csökkentési tervet.

Nem is pusztán a háztartásokra terhelnék a fogyasztás visszafogását: közigazgatási szervektől a magán lakásokon át, a középületek tulajdonosain és az áramszolgáltatókon keresztül az ipari szereplőkig minden fogyasztó esetében javasolják, hogy spóroljanak az energiafelhasználásukon. Nem is azonnal szükséges a fogyasztás visszafogása: 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között kell elérni a 15 százalékos csökkentést.

Eközben pedig maga az Európai Bizottság felgyorsítja a gázellátás diverzifikálásával és ehhez kapcsolódóan a közös beszerzésekkel kapcsolatos munkát is, hogy az EU-nak több lehetősége nyíljon alternatív forrásokból beszerezni a szükséges gázt. A tagállamok vezetései – így az Orbán Viktor vezette magyar kormány is – már a tavasszal felhatalmazást adtak a brüsszeli testületnek a közös gázbeszerzésre.

Ez azért járhat sikerrel, mert együttesen az európai fogyasztók – még az olyan nagy gazdaságok is, mint Németország – együttesen kis fogyasztók (és így vevők), viszont az EU együttesen a világ második legnagyobb gazdasága és így jobb alkupozícióban van.

Jön az uniós riasztási terv

Az új rendelet emellett lehetőséget ad a Bizottságnak arra, hogy – miután konzultált a tagállamokkal – az ellátás biztonságával kapcsolatos „uniós riasztást” adjon ki, amellyel valamennyi tagállam számára kötelezővé teszi a gázszükséglet csökkentését. Ilyen uniós riasztás akkor adható ki, ha súlyos gázhiány veszélye fenyeget, vagy ha fennáll a kockázata annak, hogy kivételesen magasra szökik fel a gáz iránti kereslet.

A tagállamoknak szeptember végéig frissíteniük kell a nemzeti vészhelyzeti tervüket annak leírásával, hogy hogyan tervezik teljesíteni a kitűzött csökkentési célt, és kéthavonta jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak az elért eredményekről. A szolidaritási alapon gázt igénylő tagállamoknak számot kell adniuk arról, milyen intézkedéseket vezettek be a szükségletek belföldön történő csökkentése érdekében.

Van már magyar gázellátási veszélyhelyzeti forgatókönyv

Magyarországnak van már ilyen forgatókönyve – ahogy minden uniós tagállamnak –, tehát a Bizottság csak ezek aktualizálását kéri. A hazai földgázellátási válsághelyzetnek három szintjét határozza meg a törvény:

  • korai előrejelzési szint,
  • riasztási szint,
  • vészhelyzeti szint.

Az első kettőt az Energiahivatal elnöke rendelheti el, a harmadikat már a miniszter.

Mindegyikhez társulhatnak korlátozási kategóriákat, vagyis van egy lekapcsolási sorrend is. Ez alapján először a nagy teljesítményű, áramtermelő erőműveket állítják le, amelyek földgáz helyett kőolaj égetésére is át tudnak állni, itt az a cél, hogy az utóbbira váltsanak. 

A második szinten azok az ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági célú nagy földgázfelhasználóknak kell leállniuk, amelyek nem alapvető élelmiszert állítanak elő. De nem azonnal kell leállni mindenkinek a teljes fogyasztást: először a 2500 köbméter/óra fölötti, aztán az 500, majd a 100 köbméter/óra felett fogyasztóknak kell lemondaniuk a gázról, majd az ez alattiaknak.

Ha még így is gond van, akkor jöhet az alapélelmiszereket előállító cégek korlátozása.

Az Európai Bizottság kemény télre készül

„Ha idén nyáron más energiahordozókkal helyettesítjük a gázt, és energiát takarítunk meg, akkor több gázt lehet eltárolni télre. Ha most cselekszünk, azzal csökkenthetők a GDP-t érő negatív hatások, mivel elkerülhető, hogy később, egy válsághelyzetben kelljen meghozni előre nem tervezett intézkedéseket” – írja közleményében az Európai Bizottság.

Brüsszel aggodalma különösen magyar szempontból jogos: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden publikált, európai gázhelyzetről szóló körképe szerint a legsúlyosabb GDP-veszteséget Magyarország szenvedné el, ha Oroszország teljesen leállítani a gáztranzitot. A GDP akár 6,3 százalékát is elveszíthetjük, mivel több mint 90 százalékban származik Oroszországból a magyar földgázimport.

Az időben megtett lépéseknek az az előnyük is megvan, hogy a segítségükkel időben jobban eloszlanak az erőfeszítések, csökkennek a piaci szereplők körében felmerülő aggályok és az áringadozás, valamint van idő alaposabban kidolgozni a célzott és költséghatékony, az ipari ágazat védelmét szolgáló intézkedéseket.

Milyen gázfogyasztás csökkentési lépések jöhetnek?

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) már márciusban közzétett egy 10 pontos tervet, amellyel a számításaik szerint 30 százalékkal csökkenthető lenne az EU-s orosz gázkitettség. Javasolják például, hogy az épületek fűtésére használt termosztátot mindössze 1 Celsius-fokkal kellene lejjebb venni, hogy évi 10 milliárd köbméterrel csökkenjen az EU gázigénye. De ugyanígy a klímák beállításánál is javasolják, hogy kevésbé hűtsék ki az intézményeket – erre Olaszországban már van példa, áprilisban megtiltották az üzemeltetőknek, hogy 19 fok fölé fűtsék, illetve 25 fok alá hűtsék a létesítményeket. 

Az IEA azt is javasolja, hogy 10 kilométer/órával csökkentsék a sebességkorlátozást mindenhol (a főutakon, autópályákon, a lakott területen belül is). Bár ezzel kőolajat lehetne spórolni jelentősebb mennyiségben, de azért is fontos, mert a gáz és az olaj cserearányos a hőerőművekben. 

Megtakarítási lehetőséget jelenthet a télen, ha újra elrendelik a távmunkát, így az irodaházakat nem kell kifűteni, vagy légkondícionálni. Magyarországon viszont ez a rezsicsökkentés részleges kivezetésével a lakosság számára jelenthet jelentős többletkiadást.