Az Európai Bizottság újraírná a választási szabályokat 2024-re, a javasolt módosítások értelmében minden politikai reklámot egyértelműen jelölni kell, és a hirdetéseknek tartalmaznia kell olyan információkat, mint például, hogy ki és mennyit fizetett érte. Ismertetni kellene azt is, hogy milyen módszerekkel választják ki a hirdetések célcsoportját az interneten, illetve milyen módokon próbálják azt a fizetett hirdetéseken túl még több emberhez eljuttatni. Valamint a jövőben tilos lenne az érzékeny személyes adatok felhasználása az érintettek kifejezett hozzájárulása nélkül - derül ki a testület közleményéből.

"A választások nem lehetnek átláthatatlan módszerek versenye. Az embereknek tudniuk kell, hogy miért látnak egy hirdetést, ki fizette azt ki, mennyit fizetett érte és milyen mikrocélzási módszereket használtak. Az új technológiáknak az emancipáció, nem pedig a manipuláció eszközeinek kell lenniük. Ez az ambiciózus javaslat példátlan szintű átláthatóságot hoz a politikai kampányokba, és korlátozza az átláthatatlan célzási technikákat" - magyarázta a módosítási csomag fontosságát Vera Jourová, az értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke.

Kapcsolódó

Didier Reynders, az igazságügyi biztos szerint a tisztességes és átlátható választások szerves részét képezik egy élénk és működő társadalomnak. "Ezért kell támogatnunk az inkluzív és egyenlő részvételt a 2024-es európai parlamenti választásokon és az önkormányzati választásokon az egész Unióban" - mondta a politikus.

A digitális - főleg internetes és közösségi médiás - hirdetések esetében megkülönböztethetővé kell tenni a fizetett politikai tartalmakat. Valamint szigorúbb szabályok vonatkoznak a dezinformációra és a manipulációra is majd a jövőben. Ebben fontos lépés, hogy nemcsak a pártok hirdetéseire vonatkoznak majd a szabályok, mert új definíciót kapnak a politikai hirdetések: ezek közé tartoznak majd a politikai szereplők által, javára vagy nevében megjelenő hirdetések, valamint az úgynevezett témaalapú hirdetések, amelyek alkalmasak arra, hogy befolyásolják a választások vagy népszavazások kimenetelét, a jogalkotási vagy szabályozási folyamatot vagy a választási magatartást.

A fizetett politikai hirdetéseket egyértelműen fel kell címkézni, és egy sor kulcsfontosságú információval kell ellátni. Ez magában foglalja a szponzor nevének jól látható feltüntetését, valamint egy könnyen visszakereshető átláthatósági tájékoztatót, amely tartalmazza:

 

  1. a politikai hirdetésre költött összeget,
  2. a felhasznált pénzeszközök forrását, valamint
  3. a hirdetés és a vonatkozó választások vagy népszavazások közötti kapcsolatot.

 

Tilos lesz az olyan politikai célzási és erősítési technikák alkalmazása, amelyek érzékeny személyes adatokat - például etnikai származást, vallási meggyőződést vagy szexuális irányultságot - használnak fel vagy következtetnek rájuk. Az ilyen technikák csak az érintett személy kifejezett beleegyezését követően lesznek megengedettek. Lényegében tehát a mocskolódó, egyes személyek ellen irányuló lejárató kampányok ellen sokkal szigorúbban lépnek majd fel.

Első alkalommal lesz kötelező a hirdetésekben egyértelmű tájékoztatást adni arról, hogy milyen alapon célozták be azt a választópolgárt, aki a hirdetést látja. Közzé kell tenni, hogy többek között mely személycsoportokat, milyen kritériumok alapján és milyen felerősítő eszközökkel vagy módszerekkel célozták meg. A politikai célzást és felerősítést alkalmazó szervezeteknek el kell fogadniuk, alkalmazniuk és nyilvánosságra kell hozniuk az ilyen technikák használatára vonatkozó belső szabályaikat. Ha az átláthatósági követelmények nem teljesülnek, a politikai célzás nem tehető közzé.

A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű bírságokat kell bevezetniük a politikai reklámok átláthatóságára vonatkozó szabályok megsértése esetén. A javasolt rendelet értelmében a nemzeti adatvédelmi hatóságok kifejezetten a személyes adatoknak a politikai célzott reklámozásban való felhasználását fogják ellenőrizni, és az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban bírságok kiszabására lesznek jogosultak.

Végül a Bizottság javaslatot tett az európai választásokra és az önkormányzati választásokra vonatkozó jelenlegi szabályok aktualizálására azon uniós polgárok esetében, akik az állampolgárságuk szerinti tagállamtól eltérő országban rendelkeznek lakóhellyel. Bár körülbelül 13,5 millió ilyen polgár van, nagyon kevesen élnek szavazati jogukkal az európai és önkormányzati választásokon. A 2024-es európai választások előtt a Bizottság a széles körű részvétel biztosítása érdekében célzott módosításokat javasol a választójogról szóló hatályos irányelvekhez, többek között az ilyen polgárok választójogukról való proaktív tájékoztatására. A javaslat biztosítékokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a más tagállamban letelepedett uniós polgárokat ne lehessen a származási országukban törölni a választói névjegyzékből.

A javaslatokat most az Európai Parlament és a Tanács fogja megvitatni. Annak érdekében, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokat a legmagasabb demokratikus normák szerint rendezhessék meg. A cél az, hogy az új szabályok 2023 tavaszáig, azaz egy évvel a választások előtt hatályba lépjenek és a tagállamok teljes mértékben végrehajtsák azokat.

A változtatások az uniós voksolásokra vonatkoznak majd, de a cél az, hogy a demokratikus karták értelmében a politikai hirdetésekre vonatkozó szabályokat beépítsék a tagállamok a nemzeti választási törvényeikbe. A 2023-as céldátum miatt a jövő évi magyar választásokon a kampányhirdetésekre biztosan nem lesznek még érvényesek az új transzparencia-elvek.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.