Nem a Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese, Kirill ortodox pátriárka miatt vétózhatott a magyar kormány a hatodik uniós szankciós csomagról szóló egyeztetésen. Bár a kormány már az elmúlt héten jelezte, elfogadhatatlannak tartja, hogy egyházi vezetők ellen hozzanak büntetőintézkedéseket, mert az a magyar egyházi közösségeket és a vallásszabadságot is fenyegeti, de erről a hétfői csúcstalálkozón, ahol sikerült megállapodni a tagállamok vezetőinek az orosz olajra kivetett embargóról, nem beszéltek. 

Fontosabb téma volt viszont az, hogy Magyarország részben mentességet kap az orosz olajimport tilalma alól: a vezetékes olajvásárlások türelmi időt kaptak Brüsszeltől, de idővel kötelező átállni itthon is a tengeri kőolajra, amint az Adria-vezeték kapacitása erre alkalmas lesz, valamint ha kidolgoznak egy vészhelyzeti rendszert, amennyiben megszakadna az olajellátás. Ezen a vitán már a balti és a lengyel államok is felvetették, hogy azt nem tartják helyesnek, ha Magyarország szabadon kereskedhet a vezetéken érkező, majd finomított orosz olajjal, valamint az egyéb petrolkémiai termékekkel.

A fő problémájuk az, hogy ezzel Magyarország indokolatlan profithoz juthatna: a Brent és az Ural ára közötti különbség a szankciók nélkül is 30-35 dollár, vagyis ennyivel olcsóbb az orosz olaj. Ha élesedik az új embargós szankciós csomag, akkor a kínálati bővülés és a keresletcsökkenés miatt egyes elemzők szerint 40-50 dollár is lehet a diszkont az Uralon. A lengyel és más tagállamok érvelése szerint az is aggályos, hogy az olajvásárlás és a termékek eladása fenntartaná valamennyire az orosz importbevételeket.

Magyarország magára haragított mindenkit

A Napi.hu úgy értesült a luxemburgi helyszínről: több tagállam nagykövete is felháborodott azon, hogy Magyarország megakadályozta, hogy szerda este elfogadják a szankciócsomagot. Mint arról több külföldi újság is írt, köztük a Politico, de lapunknak is ezt jelezték, hogy az Orbán-kormány tanácsi képviselete elszigetelődött, főként a lengyel, a balti államok és még a nyugati országok diplomatái jelezték, hogy elfogadhatatlannak tartják a budapesti vezetés lépését, ami miatt válaszlépéseket sürgettek.

Hasonlóról tájékoztatták a Bloomberget is uniós tisztviselők, egyikük azt mondta, hogy „Magyarország átlépett egy határt a nagyköveti találkozón”, egy másikuk pedig arról beszélt, hogy az Orbán-kormány álláspontja a tárgyalásokon „botrányos volt”. Az EU francia elnöksége azt mondta a helyzetről, hogy a képviselők és az Európai Tanács hitelessége forog kockán. A lap szerint is az olajtermékek kereskedelme körül van valódi vita.

A magyar kormány szóvivője nem válaszolt a megkeresésekre. 

Állítólag szövetségesek nélkül maradt az Orbán Viktor-féle magyar vezetés, mert a korábbi véd és dacszövetségben lévő lengyelek az ukrajnai háború kezdete óta folyamatosan fordultak szembe velük. Jól mutatja ezt, hogy már többször bírálták Varsóból a budapesti kormányt, de most már az uniós háborúkban is kifaroltak a magyarok mellől: szerdán megállapodtak a helyreállítási alap forrásainak felhasználásáról, a Brüsszel által megfogalmazott jogállamisági aggályokkal szemben is intézkedéseket hoz és hozott már Mateusz Morawiecki miniszterelnök kabinetje.

Ráadásul uniós szakértők és források szerint hamarosan a jogállamisági mechanizmus ügyében is zöldágra vergődhetnek az Európai Bizottsággal. Vagyis Lengyelország megkaphatja majd a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap több tízmilliárd eurónyi forrását. Az ukrán háborúban a lengyelek amúgy is élharcosok voltak az uniós közös fellépés mellett. 

Szövetségesek nélkül jöhet az atombomba?

A helyzet pedig oda is vezethet – legalábbis már ezt is pedzegették értesüléseink szerint – uniós tisztviselők, hogy lépni kellene a hetes cikkely szerinti eljárásban is, amely az uniós jogi atombomba egy renitens tagállammal szemben: ez eredményezheti egy tagállam szavazati jogának felfüggesztését is. Eddig Magyarország számíthatott arra, hogy minimum a hasonló eljárás alá vont Lengyelország mellé állna és vétózna egy ilyen szavazáson, de most ez a hajó elúszni látszik. A másik szövetséges, a szlovén Janez Jansa volt, viszont az ő kormánya megbukott, helyét a kifejezetten a szlovéniai magyar üzleti terjeszkedés ellen is kampányoló Robert Golob vette át. Bulgáriában pedig Bojko Boriszov esett ki a magyar kormány mellől, ott ugyanis Kiril Petkov vette át a kormányfőséget, akik szintén elhidegültek Magyarországtól.

A hetes cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen még a Sargentini-jelentés alapján indította el az Európai Parlament még 2018-ban, de az elmúlt években jóformán sehova nem jutottak vele. Lengyelország ügyében is napirendre került ez, tudható volt, hogy Varsó és Budapest bevédi egymást. Most viszont ez a szövetség egyre kevésbé létezik már ügyek mentén sem. 

Ugyanakkor a jogi atombomba esetében azt érdemes figyelembe venni, hogy az uniós üléseken a magyar vétók után ezt rendre felhozza a folyosói beszélgetések során valamelyik diplomata a brüsszeli pletykák szerint. Tehát most ugyan lehetne realitása, de egyáltalán nem biztos, hogy az energiaválság és az orosz-ukrán háború mellett az EU-ban bárki komolyan belevágna a magyarok elleni hadjáratba. Az elképzelhetőbb – több forrásunk szerint is –, hogy inkább kötelezettségszegési eljárásokkal, valamint a helyreállítási alap forrásainak visszatartásával folytatnák a nyomásgyakorlást Magyarország és az Orbán-kormánnyal szemben.

Az EU-n belüli magyarok ellen érzett feszültséget jobban mutatja, hogy sok tanácskozáson, informális beszélgetésen megfogalmazott kritika elhangzott az utóbbi időben. Volt olyan uniós pletyka, amely szerint egy korábbi szankciós tárgyalási körnél például azt mondta a magyarok akadékoskodásáról egy tisztiviselő, hogy „nem lepi meg, hogy az oroszok elleni fellépést akadályozza egy olyan ország, ahol a külügy egy magyar államtitkárának feleségét korábban orosz kémként kiszorították”. Az viszont látszik, hogy ezek a kritikák már kijutottak a nyilvánosságba. 

„Orbán megvédi Kyrill pátriárkát az uniós szankcióktól. Kirill áldását adja az orosz diktátor által Ukrajnában elrendelt háborús bűnökre. Szégyellje magát! Egy nap majd napvilágra kerül az a kompromat, amellyel az oroszok zsarolnak benneteket. Micsoda szégyen a szabadságszerető Magyarországnak!” – írta például a Twitteren az Európai Néppárt (amelynek a KDNP mai napig tagja, míg a Fidesz már kikerült belőle) külügyi szóvivője, Michael Gahler. A politikus posztját a pártcsalád is újraosztotta, ami azt mutatja, hogy hivatalos állásfoglalásnak tekintik.