Magyarország a 2014-2020-as uniós ciklusban elérhető források 48 százalékát hívta le eddig, az arány 1 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot - derült ki az Európai Bizottság adataiból. Amiatt korai aggódni, hogy Brüsszelben ragadna egyetlen forintnyi támogatás is, hiszen egyrészt a ciklus hét- plusz kétéves, tehát 2022 végéig van még idő, másrészt a 2007-2013-as időszakban jóval kedvezőtlenebbek voltak az időközi részeredmények, végül mégsem vesztett pénzt az ország - kezdi cikkét a Világgazdaság, amelyben a következő hétéves ciklus (2021-2027) pénzügyi mozgásterét elemzi.

Ha nem jön a koronavírus-járvány, akkor az uniós költségvetésben 15-20 százalékkal kevesebb pénz jutott volna Magyarországnak, mert a brexittel távozott a nagy befizető Egyesült Királyság, ami forráscsökkenést eredményez. Így úgy tűnt, hogy a jelent 9000 milliárd forintos keret helyett nagyjából 7400 milliárddal számolhat a magyar költségvetés. De a helyzet most úgy áll, hogy mégis több pénz jöhet be.

"Fontos szempont, hogy euróalapú az elszámolás, a magyar gazdaság erejét és mozgásterét tekintve középtávon bizakodásra adhat okot, hogy az éppen aktuális, 350 forint feletti árfolyammal szemben állítólag 330-as kurzussal tervez a kormányzat" - mondta a lapnak Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke.

Emellett a helyreállítási alapból is részesülhet Magyarország, ahol további 750 milliárd eurót osztanak el. Ebből Essősy Zsombor szerint akár Magyarországnak is juthat 6-8 milliárd eurót. Ha már ezt is hozzávesszük, akkor a mostani 25 milliárd eurós keret helyett a következő ciklusban 28-30 milliárd euró is jöhet ide.