Európának szüksége van az ipari vállalatokra, hogy a növekvő költségek, a magas infláció és a szűkülő készletek közepette spóroljanak az energiafelhasználásukkal. A probléma most inkább az, hogy ezt meg is teszik: a földgáz és a villamos energia iránti kereslet egyaránt csökkent az elmúlt negyedévben, de ebben nagy szerepe volt fontos üzemek teljes vagy részleges leállásának, ami az uniós gazdasági növekedés szempontjából és az alkatrész-ellátás szempontjából is rossz.

Bár az alacsonyabb energiafelhasználás segít Európának átvészelni az oroszországi ukrajnai háború és a moszkvai ellátási korlátozások által kiváltott válságot, a vezetők, közgazdászok és ipari csoportok arra figyelmeztetnek, hogy nem csak ideiglenes gyárleállásokról van szó: a kontinens ipari szektora súlyosan meggyengülhet, ha a magas energiaköltségek továbbra is fennmaradnak. Az energiaigényes iparágakat, például az alumíniumot, a műtrágyát és a vegyi anyagokat az a veszély fenyegeti, hogy a vállalatok végleg áthelyezik a termelést olyan helyekre, ahol olcsó energia van bőségesen, például az Egyesült Államokba.

Még ha a szokatlanul meleg is az október és az enyhe télre vonatkozó előrejelzések segítettek is az árak csökkenésében, a földgáz az Egyesült Államokban még mindig körülbelül ötöd annyiba kerül, mint amennyit a vállalatok Európában fizetnek az energiahordozóért.

Az euróövezet feldolgozóipari aktivitása ebben a hónapban 2020 májusa óta a leggyengébb szintet érte el, ami azt jelezte, hogy Európa recesszió felé tart. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az európai ipari gázkereslet 25 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Elemzők szerint a csökkenés hátterében a széles körű leállásoknak kellett állniuk, mivel a hatékonyságnövelés önmagában nem eredményezne ilyen mértékű megtakarítást.

Az Európai Bizottság nem hagyná, de már vándorol az ipar

"Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megakadályozzuk az ipari tevékenység csökkenését" - mondta az Európai Bizottság szóvivője a Reutersnek. Csak egyelőre nem látszik, hogy az EU mit is tehet a leállások elkerüléséhez: egy szerdán közzétett felmérés azonban azt mutatta, hogy Európa ipari nagyhatalmának számító Németországban a vállalatok máris visszafogják a termelésüket az energiaköltségek miatt.

A német kereskedelmi és iparkamara (DIHK) 24 000 vállalkozás körében végzett kutatása szerint a vegyipari ágazatban több mint minden negyedik vállalkozás, az autóiparban pedig 16 százalék mondta, hogy termeléscsökkentésre kényszerül. Ezenfelül az autóipari vállalatok 17 százaléka azt mondta, hogy a termelés egy részét külföldre tervezi áthelyezni.

„A hatások világosan láthatók: különösen a köztes termékek energiaigényes gyártói csökkentik a termelést” – mondta Martin Wansleben, a DIHK ügyvezető igazgatója, utalva az olyan kritikus félkész termékekre, mint a vegyi anyagok és a feldolgozott fémek. 

A trend nem is új: az európai ipar már évtizedek óta az olcsóbb munkaerővel és alacsonyabb egyéb költségekkel rendelkező helyszínekre helyezi át a termelést, de az energiaválság felgyorsítja az elvándorlást. Eddig inkább kelet-európai helyszínekre mentek, ahol jelentős képzett munkaerő állt rendelkezésre, és még az EU-s vámövezetben voltak. Így lett Magyarország vagy Szlovákia autóipari központ. De most ennek a korszaknak vége lehet.

”Ha az energiaárak olyan magasak maradnak, hogy az európai ipar egy része strukturálisan versenyképtelenné válik, a gyárak bezárnak, és az Egyesült Államokba költöznek, ahol bőségesen van olcsó palaenergia” – mondta Daniel Kral, az Oxford Economics vezető közgazdásza.

Hiányzik a fémipar

Az EU primer alumíniumtermelése például a felére, 1 millió tonnával csökkent az elmúlt évben. A Reuters által összeállított kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy a blokk mind a kilenc cinkolvasztója csökkentette vagy leállította a termelést, amit Kínából, Kazahsztánból, Törökországból és Oroszországból származó importtal pótoltak.

Egy alumíniumkohó újranyitása akár 400 millió euróba (16 milliárd forintba) is kerülhet, és Európa bizonytalan gazdasági kilátásai miatt nem valószínű, hogy ebbe az irányba lépnének a gyártók. Szakértők szerint a kohók leállása után hamarosan végleges bezárások jöttek.

A Slovalco alumíniumgyártó, amely a szlovák nemzeti villamosenergia-fogyasztás közel tizedéért felel, már leállította a termelést a magas árak miatt. Itt akad egy magyar párhuzam: a ISD Dunaferr is már leállította a termelését. Bár a dunaújvárosi üzem az egyik legnagyobb hazai energiafelhasználó, itt kokszot használnak a kohókban, ami miatt a főhálózati áramfogyasztást nem terheli úgy, mint a Slovalco. Sőt, a Volkswagen – amely Pozsonyban és Győrben is tart fenn autógyárakat – már készített terveket arra vonatkozóan, hogy hova telepítse át termelését a térségből, ha az energiaválság miatt megemelkednek a költségeik.

A magas energiaárak miatt veszélyben vannak a nyugati országok azon erőfeszítései is, hogy ne csak az energiaellátást biztosítsák, hanem az elektromos járművekben és a megújuló infrastruktúrában használt kulcsfontosságú ásványi anyagokat is helyben dolgozzák fel. Brüsszel várhatóan a jövő év elején új jogszabályjavaslatot - az európai kritikus nyersanyagokról szóló törvényt - terjeszt elő a zöld gazdaságra való átálláshoz nélkülözhetetlen ásványi anyagok - például a lítium, a bauxit, a nikkel és a ritkaföldfémek - készleteinek felhalmozására. 

De több megújuló energia és alacsonyabb költségek nélkül a vállalatok valószínűleg nem fognak befektetni Európában - figyelmeztetett Emanuele Manigrassi, a European Aluminium klíma- és energiaügyi vezetője a Reuters szerint.