Idei utolsó kamatdöntő ülésén változatlanul 0 százalékon tartotta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 kamatlábát az Európai Központi Bank, továbbá az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak 0,25, illetve -0,50 százalékos szintjén sem változtatott.

Christine Lagarde elnök hamarosan kiemelt fontosságú sajtótájékoztatón ismerteti az EKB terveit. Ebben reagálnia kell az Eurozónában is megemelkedett inflációra, csakúgy, mint arra, hogy hamarosan kifutnak a jegybank a járványválságra indított támogató programjai.

Miközben az amerikai jegybank megalapozta, majd be is jelentette, hogy márciusra befejezi eszközvásárlásait, az EKB esetében sokkal nagyobb a bizonytalanság – mondta Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza.

Ennek megfelelően azt lehet várni az EKB-tól, hogy a Federal Reserve példáját követve ejti kommunikációjából az „átmenetiséget” az infláció taglalásában, és elismeri, hogy a gazdasági tényezők miatt az európai pénzügyi unióban is hosszabb ideig emelkedett árakra kell berendezkedni.

A kamatdöntést megelőzően is eldöntetlen volt a piac, hogy felvállalja e kormányzótanács a Pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) azonnali lezárását, amivel 80-ról 20 milliárd euróra csökkentené egyetlen lépésben a vevői jelenlétét. Egy ilyen hirtelen lépésre jó eséllyel erős piaci zavarok alakulnának ki.

A kormányzótanács iránymutatása szerint legalább 2022 márciusának végéig folytatja a PEPP alatti nettó eszközvásárlást 1850 milliárd eurós teljes keretösszeg erejéig, de addig mindenképp, amíg úgy nem ítéli, hogy a koronavírus válságszakasza véget ért. Erről Lagarde legutóbb, több közgazdász szerint elhamarkodottan, határozottan azt mondta, hogy a PEPP véget ér jövő márciusban, ezzel is erősítve a spekulációkat, hogy milyen átmeneti eszközvásárlásokkal készül az EKB.

Az EKB-tól a járványprogram és a meglévő eszközvásárlási finomhangolását, esetleg egy új, átvezető program beindítását lehetett remélni, ami reagál az emelkedő inflációra, de továbbra is megadja a kellő pénzpiaci támaszt és kompenzálja az Eurozónán belüli gazdasági egyenlőtlenségeket.