Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az európai energetikai cégeknek legalább 1500 milliárd euróra lenne szükségük, hogy fedezni tudják megnövekedett kitettségüket az emelkedő gázárak miatt - becsülte a norvég energetikai csoport, az Equinor vezetése. Ráadásul ez az összeg nem tartalmazza a brit cégek igényeit  - írja tudósításában a Reuters.

Már most is számos európai ország biztosított euró milliárdokat az energetikai cégei számára, hogy azok biztosítani tudják extra fedezeti igényeiket. Azonban az Equinor becslése szerint az eddigi szubvenciók csak a töredékét teszik ki a valójában szükséges összegnek.

Hatalmas fedezetek kellenének

A szolgáltató cégek gyakran adják el előre az általuk biztosított energiát egy fix áron, hogy biztosítani tudják jövőbeli bevételeiket. Azonban ezek a tranzakciók szükségessé tesznek egy minimális fedezetet arra az esetre, ha csődbe mennének mielőtt leszállítanák a leszerződött energiát. Ezek az ügyletek az orosz gázszállítások csökkenése, illetve teljes leállása miatti áremelkedés következtében dupla terhet jelentenek az energiaszolgáltató vállalatoknak.

Egyrészt az emelkedő árak miatt a piaci pozíciók nagysága automatikusan emelkedik, és ez automatikusan magával vonja a fedezeti követelmények növekedését, másrészt egyes szolgáltatók a határidős eladásaikon az áremelkedés miatt jelentős veszteségekkel kell szembenézzenek, igaz, ezek egy része csak átmeneti.

Helge Haugane, az Equinor gáz- és energiaügyekért felelős alelnöke szerint ez a több mint 1500 milliárd eurós finanszírozási igény jelentős likviditási probléma elé állítja a piaci szereplőket, a legnehezebb helyzetben a kisebb és közepes méretű cégek lehetnek. Ez az egész az ár alakulásának függvénye, azonban a piaci ár csak felfelé és felfelé megy - mondta Haugene, hozzátéve, az ő cégüknek is szükségük van az állami beavatkozásra. Elmondása szerint a piac sokkal jobban tudna funkcionálni annál, mint ahogy most teszi, mivel a jelenlegi körülmények között a szereplőknek egyszerűen nincs elegendő pénzeszköze ahhoz, hogy belépjenek arra.

A gáz ára ötszöröződött egy évvel ezelőtti szintjéhez képest Oroszország Ukrajna elleni agressziójának következtében. Hétfőn tovább emelkedett, amikor Moszkva meghatározatlan időre leállította a szállítást az Északi Áramlat 1 gázvezetéken.

A kereslet csökkentése az igazi megoldás

A szakértő szerint rövid távon csak egy széles körű keresletcsökkenés hozhat megoldást az európai energiaválságra, ha Oroszország teljesen leállítja a szállításait. Úgy látja, az Európai Unió javaslata, amely ársapkát tenne az import gázra és az elektromos áram előállítására felhasznált gázra, nem oldja meg a kontinens alapvető problémáját. Ha teljesen leállnak az orosz szállítások, a kereslet csökkenésnek sokkal nagyobbnak kell lennie, mint amennyit eddig elértünk, s ezt semmiféle ársapka nem tudja helyettesíteni - tette hozzá a szakértő.

Az Európai Unió illetékes miniszterei pénteki találkozójukon fogják megvitatni a lehetséges megoldásokat. Ezek között szerepel a már említett intézkedés, az importált és az elektromos áram előállítására használt gázra ársapka alkalmazása. De felmerült a gázüzemű erőművek átmeneti kivonása is az európai energetikai rendszerből.

Az ársapka bevezetését támogatók úgy vélik ezzel el lehet kerülni egy rakás derivatív pozíció esetében a letéti követelmények drasztikus növekedését. Ugyanakkor a politikusok számára egy ársapka bevezetésénél sokkal nehezebb feladat lehet a kereslet jelentős csökkenését elérni.

Az EU júliusban azt kérte 27 tagállamától hogy önkéntesen csökkentsék gázkeresletüket tizenöt százalékkal ezen a télen akár kötelező fogyasztáscsökkenést is előírva. Az összefoglaló szerint azonban a tagállamok egyelőre lassan haladnak ennek keresztül vitelével.

A fent említett 1500 milliárd eurós összeg egyébként akkora, hogy önmagában például az Európai Központi Bank mérlegfőösszege 18 százalékának felel meg, illetve becslések szerint az Európai Unió éves GDP-jének a tized része. De ezt is csak azért ekkora, mert a Covid-19-es járványra adott válságintézkedések miatt az európai jegybank mérlegfőösszege 2020 óta a duplájára nőtt.