Napokkal az Európai Unió vezetőinek július közepi csúcsértekezlete előtt, amelyen a tagállamok állam- és kormányfőinek dönteniük kellene a 750 milliárd eurós keretösszegű helyreállítási alapról, a legbefolyásosabb európai vezetők is egy viszonylag kis ország, a 17,5 milliós Hollandia miniszterelnökénél, Mark Rutténél kilincselnek - írja a csúcs előtti diplomáciai csúcsot bemutató cikkében a Financial Times. Emmanuel Macron francia államfő és Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke már túl van a viziten és Rutte ellátogat Angela Merkel kancellárhoz Berlinbe.

Nem kétséges, hogy ez lesz a legfontosabb négyszemközti találkozó a csúcstalálkozó előtt, bár Giuseppe Conte olasz, Pedro Sánchez spanyol, és António Costa portugál miniszterelnök is hivatalos Hágába a következő napokban. Minderre egyszerű a magyarázat: Rutte az informális vezetője az úgynevezett takarékos négyes országcsoportnak (Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország), amely ellenzi, hogy az EU déli és keleti tagállamai támogatásként kapjanak forrásokat a helyreállítási alap 500 milliárd eurós részéből, aminek fedezetét az EU-tagállamok közösen készülnek hitelként felvenni.

Kapcsolódó

Betették a lábukat az ajtónyílásba

A hollandokkal mindig nehéz volt tárgyalni az EU-s költségvetésekről, de most tényleg úgy tűnik, hogy megnövelték a súlyukat - véli Catherine De Vries, a Bocconi Egyetem politológus professzora. Azzal, hogy az európai vezetők mintegy sorban állnak a holland kormányfő irodája előtt, bizonyítja a választóknak, hogy kőkeményen kiáll a nemzeti érdek mellett. Rutte a harmadik leghosszabb időn át szolgálatban lévő miniszterelnök Európában, és úgy értelmezi Hollandia szerepét az EU-ban, hogy át kell vennie az Egyesült Királyság helyét, amely mindig a lehető legkisebb uniós büdzsét és az egységes piac liberalizációját szorgalmazta.

Rutte és konzervatív pénzügyminisztere, Wopke Hoekstra összehozta az EU-n belül az Új Hanza Szövetséget, azaz szigorú költségvetést támogató északi országok csoportját, amely sikeresen akadályozta meg tavaly a közös eurózónás költségvetés kialakítását célzó francia tervet. Ahogy egy holland diplomata fogalmazott, a francia-német helyreállítási alap tervét egyszerűen gyűlölik Hágában. Mást akarnak és máshogy.

Követelmények

A takarékos négyes országcsoport azt akarja, hogy az 500 milliárdos közös EU-s kölcsönt - a 750 milliárdos keretnek azt a részét, amit támogatásként osztanának szét - ne támogatásokként, hanem hitelként adják tovább főként a koronavírus-pandémiában legsúlyosabban érintett dél-európai országoknak. Emellett azt is követelik, hogy a pénzt kapó országok munkaügyi, adózási és nyugdíjreformot hajtsanak végre gazdaságuk versenyképességének javítása céljából. Rutte úgy gondolja, hogy minden részletfizetés előtt számon kell kérni a kedvezményezett országon egy-egy reformlépés megtételét és lehetővé kell tenni, hogy visszatartsák a pénzt, ha egy ország nem teljesít ezen a téren.

A követelmények kicsapták a biztosítékot a déli országokban. Kiriakosz Micotakisz konzervatív görög miniszterelnök szerint politikailag elfogadhatatlanok, emlékeztetnek az EU-IMF-ECB trojka elvárásaihoz - költségvetési megszorításokhoz, adóbeszedési reformokhoz és másokhoz -, amelyeket a Görögországnak 2010. és 2015. között nyújtott mentőcsomagok részleteinek átutalásához kapcsoltak. Pedro Sánchez spanyol kormányfő szerint nem a válság időszaka az a megfelelő pillanat, amikor a támogatásnak szánt pénzt össze kell kötni egyéb követelésekkel.

Rossz rendőr

A holland aggodalmakat számos uniós tagország osztja. Ezek szintén azt akarják, hogy a közösség beleszólhasson abba, hogyan költik el a közös pénzt az egyes tagállamok, ám úgy tűnik, Rutte játssza a "rossz rendőr" szerepét, aki keményen lép fel a vitában. A hollandok soha nem törődtek azzal, hogy visszafogottan viselkedjenek ezeken a tárgyalásokon, úgy utaznak Brüsszelbe, hogy eltökélték, megvédik a nemzeti érdekeiket - mondta ezzel kapcsolatban egy EU-s diplomata. Ezt sokan idegesítő arroganciának tartják.

Ami azt illeti, nem véletlenül. Az európai vezetők látogatásai során Rutte világos hoci-nesze ajánlatot tett: a nagyobb pénzügyi szolidaritás, azaz a közös hitelfelvétel és pénzosztás ára a nagyobb beleszólás az uniós tagállamok belső ügyeibe, azaz kormányaik gazdaságpolitikájába. Magyarán olcsó pénz a szuverenitás gyengüléséért cserébe. Egy uniós diplomata kifecsegte, hogy Rutte Macront sem kímélte: június végi közös ebédjükön egyenesen nekiszegezte a kérdést, hogyan is áll Franciaország nehéz munkaügyi és nyugdíjreformjával?

A helyzet az, hogy Rutte elismerést aratott hazájában a koronavírus-járvány jó kezelésével, ami belpolitikailag megerősítette. Párja a Párt a Szabadságért és Demokráciáért három éve nem látott népszerűségnek örvend, így a kormányfő jó esélyekkel néz a jövő márciusi parlamenti választások elé. A politikatudós De Vries szerint a hazai népszerűség segíthet neki eladni az újjáépítési alapról kötendő uniós egyezséget. Tudja, hogy végül kompromisszumot kell kötnie, ám úgy tekint országára, mint egy kukacos könyvelőre: hajlandók fizetni, de látni akarják minden fillérről, hogy mire megy el.