A hágai székhelyű uniós szervezet közlése szerint az új uniós szintű kezdeményezés a Next Generation EU nevű helyreállítási alapból származó források felhasználását ellenőrzi, valamint vizsgálja az esetleges csalás lehetőségét.

A legalább egy éven át tartó, Sentinel nevű műveletbe az Európai Ügyészség (EPPO), az EU tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős ügynökség (Eurojust), az unió csalás elleni hivatala (OLAF) és 19 uniós tagállam, Ausztria, Belgium, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Olaszország, Litvánia, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország vesz részt.

Mivel a bűnözők gyorsan alkalmazkodnak a világjárvány okozta helyzethez és annak hatásaihoz, továbbá minden lehetőséget megragadnak a jogtalan nyereség maximalizálására, a művelet létrehozásával az EU előre felkészül a helyreállítási alapok elleni csalás várható hullámaira - írták. A kezdeményezés a hírszerzési információk megosztására, az információcserére és a helyreállítási alap elleni csalások feltárására összpontosít, valamint a korrupciót, a sikkasztást, a hűtlen kezelést és a pénzmosást célozza - közölték.

A Next Generation EU nevű uniós alap a jelenlegi áron mintegy 800 milliárd euró összegű ideiglenes helyreállítási eszköz a koronavírus-járványból való európai kilábalás támogatására, valamint egy zöldebb, digitálisabb és rugalmasabban reagáló Európa kiépítésének elősegítésére.

A csomag finanszírozása érdekében az Európai Bizottság a tőkepiacokról 800 milliárd euró összegig terjedő forrást von be a 2026 végéig hátralévő időszakban. A keretből 385,2 milliárd euró kölcsönök, 421,5 milliárd euró pedig vissza nem térítendő támogatások formájában lesz elérhető a helyreállítási alap és az uniós költségvetés által finanszírozott más programok keretében. Ez évente átlagosan mintegy 150 milliárd euró összegű hitelfelvételi volument jelent.