Csökken annak a valószínűsége, hogy az eurózóna idén télen mély recesszióba kerül, szinte minden elemző és közgazdász javította az idei évre szóló - korábbi - előrejelzését. A kormányok nagyobb költségvetési támogatása, az alacsonyabb gázárak és az enyhe ősz mind hozzájárultak a blokk kilátásainak javulásához. Cserébe a jövő évre vonatkozó GDP-várakozások még mindig pesszimisták. 

Az idei évben segít, hogy a földgáz ára elkezdett visszaesni az őszi fűtési időszak közmegegyezéses októberi kezdetekor, mivel a gáztárolók töltöttsége Európa-szerte meghaladta a 95 százalékot.

Kivételt gyakorlatilag csak Magyarország jelent: a hazai 4,4 milliárd köbméternyi kapacitásnak csak alig több mint 85 százaléka volt feltöltve a Gas Infrastructure Europe összesítése szerint (ráadásul ebből le kell vonni a Szerbiának betárolt 500 millió köbmétert is). A magyar kormány viszont azért lehet nyugodtabb, mert az egyetlen európai gázvezeték, amelyen még érkezik orosz gáz, az az ellátást délről biztosító Török Áramlat. Igaz, a Bruegel Intézet összesítése szerint hiába állapodott meg szeptember elejétől plusz gázszállítmányokról Szijjártó Péter külügyminiszter a Gazprommal, augusztustól szinte minden héten csökkent a behozott gázmennyiség. Akkor még 317 millió köbméter érkezett, ez már csak 211 millió köbméter volt a múlt héten.

Ebben szerepe kapott, hogy a fűtési szezon októberi kezdetekor a megszokottnál Emelegebb időjárás volt Európában. Azonban már a múlt héten Németországban már elkezdték a betárolt gázt használni, viszont az LNG-ellátás egyelőre még mindig biztosított.

Az európai gazdaságra a legnagyobb veszélyt az energiaválság jelenti. A gázárak ugyan most is háromszor magasabbak, mint a sokéves átlag, de közben az olajárak is elkezdtek esni. A Brent hordónkénti kurzusa hétfőn 13:30-kor 87,21 dolláron állt, ami a február 24-én kitört ukrajnai háború előtti szinteket jelenti. 

Az idei év még annyira nem mérgező, 2023 égeti el a GDP-t

A legtöbb előrejelzés még mindig azzal számol, hogy az euróövezet kibocsátása a következő negyedévekben csökkenni fog. Az Európai Bizottság e hónap elején közölte, hogy várakozásai szerint a gazdaság a negyedik negyedévben 0,5 százalékkal, 2023 első három hónapjában pedig 0,1 százalékkal zsugorodik - ez összhangban van a magánszektorbeli elemzők becsléseivel.

A visszaesés azonban mérsékeltebb lesz, mint korábban gondolták: a közgazdászok 2022 egészére 3,2 százalékos euróövezeti növekedést prognosztizáltak a Financial Times szerint.

Ez majdnem 0,5 százalékponttal jobb eredmény, mint a korábbi, júliusi 2,7 százalékos előrejelzés volt.

A Consensus Economics legfrissebb prognózisa szerint a blokk a vártnál jobb ellenállóképességet mutatott a szeptemberig tartó három hónapban. '

„Az euróövezetben a recesszió valószínűleg nem lesz olyan mély, mint ahogyan attól tartottak” – mondta Susannah Streeter a Hargreaves Lansdown vagyonkezelő szakértője. Szerinte a blokk elkerülheti a teljes körű energiaválságot ezen a télen. Mindez amellett, hogy melegebb volt az ősz, valamint hogy bőségesek a gáztartalékok még egy okra vezethető vissza: november első hetében az ENTSO-E (az európai gázhálózat-üzemeltetők szervezete) adatai szerint az euróövezet három legnagyobb gazdaságában - Németországban, Franciaországban és Olaszországban - a gázfogyasztás 30 százalékkal maradt el a 2017-2021-es átlagtól.

Szeptemberben Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető közgazdásza 2,1 százalékos visszaesést prognosztizált a 2023 közepéig tartó három negyedévre, az idei téli 220 eurós megawattóránkénti gázárra és az energia-összeomlástól való félelmekre alapozva. Azóta azonban az európai nagykereskedelmi gázár 110 euró/MWh alá esett, és Schmieding 1,6 százalékra módosította a visszaesés mértékére vonatkozó előrejelzését.

A Goldman Sachs a héten megváltoztatta ugyanerre az időszakra vonatkozó előrejelzését, és 0,7 százalékos csökkenést várt, szemben a korábbi, 1 százalékos termeléscsökkenésre vonatkozó előrejelzéssel. Sven Jari Stehn, a Goldman Sachs vezető európai közgazdásza szerint az alacsonyabb gázárak, a kényszerű gázkvótázás kockázatának csökkenése és a kormányok által nyújtott extra költségvetési támogatás enyhébb recesszióra utal. Az eddig ismert tényadatok szerint az euróövezet kibocsátása az idei második negyedévben 0,7 százalékkal, a harmadikban pedig 0,2 százalékkal bővült. Az eddigi ellenálló képesség azt jelenti, hogy a gazdasági aktivitás tovább tartott ki, mint azt előzetesen várták.

A közgazdászok azonban egyre borúlátóbbak a jövő téli kilátásokat illetően és most úgy vélik, hogy az euróövezet kibocsátása 2023-ban 0,1 százalékkal fog zsugorodni – ez meredek visszaesés a márciusban várt 2,3 százalékos bővüléshez képest, nem sokkal azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát. 

Magyarország jövője nem ennyire fényes

Az IMF értékelése szerint a magyar gazdaság nem örülhet ilyen kegyelmi állapotnak. A 2021-es laza költségvetési politikával (a GDP 7,1 százalékát kitevő hiány) és az idei év eleji laza költségvetési politikával együtt ezek a sokkok fokozták az inflációt, amely jelenleg az Európai Unióban (EU) a legmagasabbak közé tartozik és a folyó fizetési mérleg hiánya nagyon megugrott. Ehhez társul a gyenge forintárfolyam, ez pedig az energiaimport-kiadások emelkedéséhez vezet.

Viszont a növekedés 2022 első félévében is nagyon erős maradt, és várhatóan megközelíti az 5 százalékot az egész évben. A KSH legfrissebb, harmadik negyedéves adatai már az előző három hónaphoz viszonyítva 0,4 százalékos GDP-zsugorodást jeleztek. Ez a visszaesés pedig 2023-ra is átterjed az IMF szerint, jövőre erőteljes lassulást várnak, mivel a magas infláció erodálja a háztartások reáljövedelmét (a feszes munkaerőpiac ellenére), a költségvetési politikától szigorítást várnak. A külső kereslet esetében is gyengülésre számítanak, az államadósság-finanszírozási költségek emelkednek, és a bizonytalanság terheli a beruházásokat. Az alapeseti forgatókönyvük szerint az bizakodásra okot, hogy az energiaárak várható mérséklődésével és a belföldi kereslet visszaesésével az infláció is lassulhat, a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan jelentősen javul. A valutaalap arra számít, hogy az infláció 2023 végére egyszámjegyűre lassul.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2023 egészére vetítve 0,1 százalékos növekedést produkálhat. A brüsszeli alapprognózis tele van lefelé mutató kockázatokkal: az energiaellátás zavarai nagy gazdasági hatással járhatnak, mivel Magyarországnak rövid távon korlátozott lehetőségei vannak az Oroszországból származó olaj- és gázimport helyettesítésére. A magas energiaárak veszélyeztethetik a magyarországi energiaintenzív feldolgozóipar középtávú beruházási terveit is. Végül a tartósan magas infláció vagy a romló finanszírozási feltételek szigorúbb gazdaságpolitikai irányvonalat tehetnek szükségessé.

Az ING arra számít, hogy a magyar gazdaság teljesítménye csökkenő tendenciát mutat, ami a negyedik negyedévi GDP-adatokban fog megjelenni. Véleményük szerint a GDP negyedéves szinten 1,0-1,5 százalék körül fog csökkenni 2022 utolsó negyedévében. Az ING jövő évi teljesítményre vonatkozó frissített becslése is pozitív nullás növekedést (0,1-0,2 százalékos) vár 2023 egészére. Ez az előrejelzés azt feltételezi, hogy Magyarország képes lesz lezárni a jogállamisági eljárást és teljesíteni tudja az uniós transzferek megszerzéséhez szükséges mérföldköveket, amelyek 2023 végén kezdik majd támogatni a reálgazdaságot.

Ez azért lehet lefelé mutató kockázat, mert a múlt heti hírek szerint az Európai Bizottság a kohéziós források elutalását részlegesen továbbra is felfüggesztve tartja majd. Szigorú feltételekhez kötnék a kifizetéseket, így várhatóan a tervezettnél kevesebb támogatás érkezhet 2023-ban is, ha Brüsszel enged az Európai Parlament nyomásának, amely a magyar támogatások befagyasztása mellett lobbizik.