Eljött az az év, amikor az Egyesült Királyság modern történek legnagyobb problémája, a brexit részletei - így vagy úgy, de - eldőlnek. Lehet, hogy születik valamilyen válasz erre a feladványra, lehet, hogy még bonyolultabbá válik, és lehet, hogy egyszerűen eltűnik a süllyesztőben - kezdi a lehetséges forgatókönyvek fürkészését a Bloomerg.

A brit kormánynak és az uniónak tíz hónapja maradt, hogy előálljon a válás részletes tervével, illetve a felek jövőbeni viszonyának legalább a vázlatával, ugyanis arról még a kilépés 2019. március végi időpontja előtt szavaznia kell az Európai Parlamentnek és a tagállamok parlamentjeinek.

Belső csaták

A nagy menetelésnek Nagy-Britannia indul neki zavarosabb helyzetben. A kormányzó konzervatívok, akik egy évtizeden át vitatkoztak saját köreikben az uniós kilépés lehetőségéről, mielőtt 2016. június végén az erről szóló népszavazáson a britek többsége a brexit mellé állt, továbbra is megosztottak.

Az ellenzéki Munkáspárt kerüli az egyértelmű állásfoglalást, míg a harmadik legnagyobb parlamenti párt, a Skót Nemzeti Párt azt akarja, hogy Skócia az Egyesült Királyság részeként vagy azon kívül az EU tagországa maradjon.

Az EU az elmúlt másfél évben egységes volt prioritásai meghatározásában. A lényeg: a kilépő ország nem szemezgethet, nem válogathat az uniós tagság előnyei és hátrányai között. A tárgyalási folyamat idei szakaszában azonban bomolhat az egység, mert Nagy-Britannia hagyományos kereskedelmi partnereinek (Dánia, Svédország, Hollandia) jobban fáj a kilépés, mint másoknak.

A legvalószínűbb forgatókönyv

Az Egyesült Királyság teljes kereskedelmi megállapodást akar kötni az EU-val a kiválás utáni korszakra vonatkozóan a kilépés 2019. március 29-i időpontjáig. Az unió ugyanezt 2021 januárjáig, a válást követő kétéves átmeneti periódus végéig hozná tető alá.

Az első forgatókönyv kiindulópontja, hogy ez a vita nyitva marad, de erről az átmeneti időszakról néhány hónapos vita után megállapodnak. A brit cégek enélkül a túl nagy bizonytalanság miatt azonnal elkezdenének menekülni a szigetországból.

A jövőbeni kereskedelemről szóló megállapodásról 2018. márciusban elkezdhetnek tárgyalni. A brit kormány fő célja, hogy megőrizze a londoni City uniós pénzügyi kereskedési jogait, ami érdekes lenne, hiszen ezzel az euró árfolyamát jelentősen befolyásoló üzletek központja az EU-n kívülre kerülne. A bankok azonban kételkednek a sikerben, és vészforgatókönyveket készítettek. Ugyanakkor az is kiderül, hogy a brit üzleti világ jelentős része várhatóan nem távozik a kontinensre.

Homályos végeredmény

Az EU nem adja fel azt az elvét, miszerint London nem mazsolázhat az EU előnyei és hátrányai közül. Eközben Theresa May kezét megkötik az elszánt brexitpárti konzervatívok, így nem tud engedményeket tenni a tárgyalások során, azaz nem tudja elérni, hogy Nagy-Britannia az egységes európai piac része maradjon.

A történet végére, októberre elkészül egy megállapodástervezet, amely ugyan homályos, de ahhoz elég részletet tartalmaz, hogy kiderüljön: az Egyesült Királyság egy olyan megállapodás felé tart az EU-val, amely az unió és Kanada egyezményéhez áll közel.

A legtöbb árucikk adásvétele vámmentes marad, de felállnak a vámhatárok a szigetország körül, továbbá bizonytalan marad a szolgáltatószektor jövője, amely a brit gazdaság nagyját adja. Carsten Nickel, a Teneo elemző cég szakértője 60 százalékos esélyt ad e forgatókönyv megvalósulásának.

A kisebbik rossz

Meg kell még említeni az ír-észak-ír határ kérdését (az írek azt akarják, hogy ez ugyanolyan jelképes maradjon, mint amilyen most, ami egy igazi brexit esetén lehetetlen). A forgatókény szerint May lehívja a kormányát támogató észak-ír unionista törpepárt (DUP) blöffjét ezzel kapcsolatban. A DUP köti az ebet a karóhoz, hogy nem támogat olyan megállapodást, amely hátárt emel Észak-Írország és Nagy-Britannia többi része közé.

A kérdés egyszerű lesz: elfogadja-e az észak-ír párt, hogy bizonyos területeken eltérő szabályok vonatkoznak majd az országára, mint az Egyesült Királyság többi tagállamára. Látva, hogy nő az ellenzéki Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn népszerűsége, akit az észak-ír unionisták utálnak, a DUP beadja a derekát. Ha nem tenné, az a kormány bukásához és szinte biztosan Corbyn kormányfővé válásához vezetne.

Ennek a forgatókönyvnek az előnye, hogy elkerüli a szigetország kizuhanását az EU-ból. (Ennek nyomán a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vámszabályai lépnének életbe, amelyek sokkal kedvezőtlenebbek a jelenlegieknél.) Ugyanakkor a cégeknek fel kellene felkészülniük az új vámokra és nem világos, mikor érnek véget a brit-EU kereskedelmi tárgyalások, ami jó időre fagyasztaná a vállalatok tevékenységét.

Második forgatókönyv

A második lehetőség a felfordulás. Eszerint a tárgyalások a jövendő viszonyokról jól haladnak, ám októberben összeomlanak. Az ír határ ügye - ahogy két hónapja - ismét megoldhatatlannak bizonyul. May ajánlatát elutasítja az EU támogatását élvező ír kormány, a DUP és pártjának keménybrexit-párti tábora is.

Válságtanácskozás kezdődik a DUP-vel, ami eredménytelenül zárul, a kisebbségi kormány megbukik, rendkívüli választásokat írnak ki november 15-ére. Minden esély ellenére a toryk Mayjel az élükön indulnak a kampányba. A részvétel 1974 óta először esik, de a Munkáspárt képes mozgósítani a fiatalokat, miközben a hideg, ködös napon az idősebb konzervatívok otthon maradnak.

Kicsi parlamenti többséggel Corbyn lesz az új miniszterelnök. A Munkáspárt hatalomra kerülve a munkahelyek védelmére hivatkozva a szorosabb kapcsolatok fenntartására törekszik az EU-val. Szorít az idő, így az új kormány új főtárgyalója karácsonykor elfogadja az EU ajánlatát arra, hogy Nagy-Britannia az egységes piac része maradjon. Ezzel a szigetország megőrzi a hozzáférést termékei és szolgáltatási legnagyobb piacához, ám nem tudja korlátozni az unión belüli bevándorlást.

A harmadik forgatókönyv

Ha a második lehetőség a felfordulás, akkor a harmadik az összeomlás. Eszerint az átmeneti időszakról folytatandó tárgyalások tovább tartanak, mint London reméli és a kilépés után kereskedelemről szóló egyeztetést elhalasztják. Hamar kiderül, hogy a britek nem tudják elérni fő céljukat a szolgáltatási szektor kedvezményes helyzetének fenntartását.

Az üzleti szféra segítségért kiált, a brexitpártiak hibáztatják Mayt, hogy kész lenne bevállalni a több tíz milliárd eurós válási cechet, miközben a szigetország nem kap cserébe semmit. Mindezek miatt a tárgyalások akadoznak.

Az EU újra emlékezteti a briteket, hogy meg kellene oldani az ír határ problémáját, de semmilyen kompromisszumra nem hajlandó, ami előremozdítaná az ügyet. Az októberi határidő lejár, az év végén a brit delegáció vonakodva bár, de feláll a tárgyalóasztaltól. A felek egy év múlva, 2019 elején zuhannak a megállapodás nélküli brexitkatasztrófa felé.

A nyitókép forrása: Pixabay.com