A két országos köztelevízió (ARD, ZDF) megbízásából készített becslések szerint a Baden-Württemberget 2011 óta nagyobbik kormánypártként vezető Zöldek a szavazatok 30,7-31,5 százalékát gyűjthették össze, előrelépve a legutóbbi, 2016-os választáson szerzett 30,3 százalékhoz képest.

A Rajna-vidék-Pfalzot 2006 óta az éppen aktuális koalíció legnagyobb pártjaként kormányzó SPD 33,5-34,5 százalékot szerezhetett, gyengülve a 2016-os 36,2 százalékhoz képest.

Kapcsolódó

A Zöldek és a szociáldemokraták így várhatóan ismét megszerzik a kormányalakítás lehetőségét Baden-Württembergben, illetve Rajna-vidék-Pfalzban.

Mindkét tartományban visszaesett a CDU

A választás egyik nagy kérdése az utóbbi napokban visszaélésgyanúba keveredett szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselők miatt nyomás alá került Kereszténydemokrata Unió (CDU) szereplése volt.

Az első becslések szerint a szövetségi politikában az első számú erő szerepét betöltő jobbközép párt Baden-Württembergben 2016 után ismét a második helyen végzett, 23,1-23,3 százalék körüli eredménnyel. Rajna-vidék-Pfalzban is újra a második legnagyobb frakciót alakíthatják meg a Landtagban, a szavazatok 25,5-26 százalékával.

Ez jelentős visszaesés a 2016-ban Baden-Württembergben szerzett 27 százalékhoz, illetve a rajna-vidék-pfalzi 31,8 százalékhoz képest.

Ugyanakkor az első elemzői vélemények szerint a gyengülés elmarad az egészségügyi maszkok és védőruházatok beszerzésével, illetve az azeri elnök, Ilham Aliyev rendszeréhez fűződő kapcsolatokkal összefüggő botrányok alapján elképzelhető mértéktől. Ennek fő oka az lehet, hogy a koronavírus-járvány miatt rendkívül magas a levélben leadott szavazatok aránya, és a szavazólapokat tartalmazó küldemények nagy részét még a botrányok kirobbanása előtt postázhatták a választók - írja az MTI.

Baden-Württembergben a Zöldek és a CDU után a kereszténydemokratáktól jobbra álló Alternatíva Németországnak következik (AfD) 11-12 százalék körüli eredménnyel, amely gyengülés a 2016-os 15,1 százalékhoz képest. Az SPD baden-württembergi tartományi szervezete ugyancsak a szavazatok 11-12 százalékát szerezhette meg, gyengülve az öt évvel ezelőtti eredményükhöz - 12 százalék - képest.

A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) erősödött, a szavazatok nagyjából 11 százalékát szerezhette meg az öt évvel korábbi 8,3 százalék után.

Az AfD Rajna-vidék-Pfalzban is a harmadik számú az SPD és a CDU után, 10 százalék körüli eredménnyel, gyengülve a 2016-os 12,6 százalékhoz képest. A Zöldek erősödtek, nagyjából 8 százalékot szerezhettek a 2016-os 5,3 százalék után. Az FPD az öt éve elért 6,3 százalékos szint körül végezhetett. Az 5 százalékos bejutási küszöböt átlépte a Szabad Választók (FW) pártja is, várhatóan nagyjából 5,7 százalékkal szerez képviseletet a mainzi Landtagban.

A Zöldek koalíciós partnert válthatnak

Winfried Kretschmann baden-württembergi miniszterelnök, a Zöldek vezetője első nyilatkozatában jelezte, hogy nem ragaszkodik eddigi koalíciós partneréhez, a CDU-hoz, amellyel végig feszült viszonyban dolgoztak. A választás eredményét "nagy hálával és alázattal" fogadja, és a kormányfői munka folytatására vonatkozó megbízásnak tekinti. Ezért a Zöldek valamennyi "demokratikus" párttal megbeszélést kezdeményeznek a kormányzati együttműködés lehetőségéről - tette hozzá Kretschmann, akinek pártja régóta világossá tette, hogy sok koalíciós formát elképzelhetőnek tart, de az AfD-vel semmi szín alatt nem hajlandó együttműködni.

Malu Dreyer rajna-vidék-pfalzi miniszterelnök, az SPD vezetője sem foglalt állást egyértelműen a következő kormányát alkotó koalíció összetételével kapcsolatban. Azt viszont kiemelte: soha nem titkolta, hogy igen jónak tartja az együttműködést az eddigi partnerekkel, a Zöldekkel és a liberálisokkal.

Csalódott, és magyarázatot keres a CDU

A CDU részéről az első nyilatkozatokban valamennyi vezető politikus csalódottságról beszélt. Paul Ziemiak, a párt szövetségi szervezetének főtitkára berlini székházukban tett sajtónyilatkozatában nagyon rossznak nevezte a választási eredményt, amely szerinte a három Bundestag-képviselő távozását eredményező botrányokra, a koronavírus-járvány lassítására tett kormányzati intézkedések körüli elégedetlenségre és a győztes pártok vezetői, Winfried Kretschmann és Malu Dreyer kiemelkedő személyes támogatottságára vezethető vissza.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) főtitkára, Markus Blume súlyos vereségnek nevezte a CDU eredményét. Szerinte a testvérpárt kudarca a szövetségi szintű politika nem megfelelő teljesítményének, egész pontosan a járvány kezelése körüli gondoknak tulajdonítható. Ezért gyors eredményekre és sikerekre van szükség a járvány elleni védekezésben, hogy a CDU és a CSU szövetsége a szeptemberi Bundestag-választásra visszaszerezze az elpártolt választók bizalmát - ismertette az első politikusi reakciókat az MTI.