Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Habár mindenki hatalmas fellendülést várt, az Ukrajna elleni háború miatt a 2022-ben exportforgalmuk növekedésére számító vállalatok aránya 94 százalékról 78 százalékra esett vissza – derül ki a Allianz Trade globális kutatásából, melyben 3000 céget kérdeztek.

A vállalatok ugyanis jelentős kihívást látnak a magas energiaárakban, és úgy gondolják, a következő hat-tizenkét hónapban nőni fog a nemfizetési kockázat is.

Magyarország a bruttó hazai termékének 2 százalékát is elbukhatja, ha teljes szankciós zárlat alá vonják Oroszországot - vélik az elemzők.

Az ukrajnai inváziót követően az Allianz Trade jelentősen csökkentette a globális GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését: 2022-ben 3,3 százalékra, 2023-ban pedig 2,8 százalékra, ami -0,8, illetve -0,4 százalékpontos csökkenést jelent. A lassuló növekedés javarészt a romló üzleti bizalomnak és az ellátási láncokat érintő sokkhatásoknak, kisebb részben pedig a magasabb nyersanyagáraknak tudható be. 

Várakozásuk szerint a világkereskedelem volumenének növekedése 2022-ben legalább 2 százalékponttal 4 százalékra mérséklődik. Az üzleti bizalmi és keresleti sokkok következtében 2022-ben 480 milliárd dollárnyi exportveszteség keletkezik Oroszországban és az eurózóna országaiban.

"Ha Oroszországot mint a globális és regionális értékláncok beszállítóját tekintjük, Kelet-Európa továbbra is a leginkább veszélyeztetett" - írják.

Az Allianz Trade szerint a kapcsolatok teljes megszakadása azt jelentené, hogy az euróövezet négy legnagyobb gazdasága GDP-jének akár 0,4 százalékát és exportjának 1,1 százalékát elveszítené.

Ha azt nézzük, hogy az Oroszországban előállított energia-, fém- és agrár-élelmiszeripari alapanyagok mekkora része játszik jelentős szerepet más országok termelésében, megállapítható, hogy Bulgária (a GDP közel 9 százaléka), Litvánia (a GDP több mint 5 százaléka) és Magyarország (a GDP több mint 2 százaléka) a leginkább kitett országok.

Mindeközben az olajkészletek világszerte csökkennek, a finomítói kapacitások túlterheltek, és az alacsony kéntartalmú (könnyebben finomítható) nyersolajat szállító termelők, mint például Nigéria, nehezen tudnak nagyobb mennyiséget a piacra juttatni.

A dízelszűkösség esetén a közúti közlekedési ágazat tovább zavarhatja a globális ellátási láncokat. A becsült készletek nagyjából három hónapra elegendők Franciaország, Spanyolország vagy Magyarország számára, de Németország és Olaszország esetében a tartalék csak két hónapra, az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok esetében pedig egy hónapra elég.

Az ukrajnai invázió előtt úgy tűnt, hogy 2022 még több lehetőséget hoz a vállalatok számára, mint 2021: összességében a vállalatok 94 százaléka számított exportforgalmának növekedésére, a legoptimistábbak Franciaországban és Olaszországban voltak. A legtöbb exportőr azt tervezte, hogy 2022-ben új piacokra terjeszkedik, különösen a kínai és az amerikai cégek várták ezt.