Az Ökotárs Alapítvány megbízásából 2005 nyarán két fázisból álló felmérés készült, mely a magyar fogyasztók - ezen belül a budapestiek - vásárlási szokásait volt hivatott feltérképezni. A felmérés célja, hogy tudományos alapossággal tárja fel a fair trade rendszer, vagyis a méltányos kereskedelem magyarországi ismertségét, illetve lehetséges fogadtatását. A közvélemény-kutatás három fő szempontot mérlegelt, amelyek befolyásolhatják a fair trade termékek iránti fogékonyságot: a Harmadik Világ problémáival és lakóival való együttérzés; a tudatos, tágabb szempontrendszert figyelembe vevő fogyasztás, a saját jövedelmi helyzet megítélése. A megkérdezettek a következő öt nagy fogyasztói csoportba sorolhatók: hárítók (9 százalék), spóroló együtt érzők (32 százalék), tudatos együtt érzők (24 százalék), jó helyzetű együtt érzők (13 százalék), illetve összetételre koncentrálók (21 százalék). A rendszer hazai meghonosítása iránt - más-más megfontolásból - az utolsó két csoport lehet a legfogékonyabb: a jó helyzetű együtt érzők amellett, hogy saját életszínvonalukat aránylag magasnak ítélik, nyitottak a tágabb szempontok iránt is, míg az összetételre koncentrálók számára elsősorban a fair trade termékek garantáltan magas minőségi színvonala lehet vonzó. A fair trade rendszer iránt nyitott fogyasztókra, vagyis a méltányos kereskedelem első számú célcsoportjának tagjaira jellemző a fogyasztói tudatosság, ezen felül együtt érzők, valamint saját anyagi helyzetüket jónak ítélik. A felmérés tanulságai szerint azonban ma Magyarországon az ezen attitűdökkel rendelkező fogyasztói csoport még nincs jelen, illetve statisztikailag nem kimutatható. Ennek ellenére van olyan réteg, amely, ha közelebbről megismerkedik a fair trade rendszer működésével és a belőle fakadó előnyökkel, termékeinek rendszeres vásárlójává válhat. A kutatás kiemeli: a magyarok számára a vásárlói tudatosság elsősorban a személyes szükségletekhez és lehetőségekhez igazított racionális választást jelenti, nem pedig etikai vagy ökológiai alapú társadalmi felelősségvállalást. Magyarországon a fogyasztók árérzékenysége közismerten kiemelkedően magas, vagyis a vásárlók háromnegyede elsősorban a termékek ára alapján dönt. Ennek ellenére minden harmadik megkérdezett megfontolná, hogy fair trade kereskedelemből származó árut vásároljon, ha ez nem jelentene számára a bevásárlás során aránytalanul nagy kerülőt. A felmérés szerint ugyanis a fogyasztókat az olcsó árakon, illetve a megszokott minőségen kívül nem motiválja semmi, hogy lemondjanak kényelmükről, így például többet utazzanak azért, hogy egy bizonyos termék megvásárlásával a déli országok termelőit támogassák. A felmérés egyik legmeglepőbb eredménye, hogy bár hazánk 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz - a világ egyik legfejlettebb gazdasági térségéhez - a megkérdezettek közel háromnegyede - 71 százaléka - úgy véli, hogy a szegényebb országokban élő mezőgazdasági termelők támogatása a nálunk fejlettebb államok, illetve a nemzetközi szervezetek feladata. Csak kevesebb, mint negyedük gondolja úgy, hogy ők, mint átlagemberek felelősséggel tartoznak a déli országok termelőiért.
QP | Quality Placement