Az éhezők száma tavaly elérhette a 828 millió főt, ez 46 millió fős gyarapodás 2020-hoz és 150 milliós 2019-hez képest.

Bár 2015 után stagnált az éhező emberek aránya, 2020-ban megugrott és tavaly is tovább nőtt, jelenleg a világ népességének 9,8 százalékát érinti. Tavaly ez az arány 9,3 százalék volt, előtte évben „csupán” 8 százalék.

A világon mintegy 2,3 milliárd ember (azaz tízből három ember) tartozott a közepesen vagy súlyosan éhező kategóriába, számuk a koronavírus-járvány kitörése óta 350 millióval nőtt. A súlyosan éhezők száma pedig 207 milliós emelkedés után elérhette a 924 millió főt - derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közös 2022-es jelentéséből.

A nemek közötti szakadék az éhezés esetében tovább nőtt: 2021-ben a nők 31,9 százalékát érintette az éhezés, míg a férfiak 27,6 százalékát.

A friss becslések szerint 45 millió öt év alatti gyermek alultáplált, ami a legveszélyesebb formája a táplálkozási problémáknak és 12-szeresére növeli a halálozás kockázatát. További 149 millió öt év alatti gyermek növekedése és fejlődése elégtelen valamely esszenciális tápanyag hiánya miatt, miközben 39 millióan túlsúlyosak.

A jelenlegi folyamatok – köztük egy lehetséges gazdasági fellendülés – figyelembe vételével, várhatóan mintegy 670 millió ember (a világ lakosságának 8 százaléka) fog éhezni 2030-ban, ami nem nagy elmozdulás a 2015-ös értékhez, holott a világ a 2030-as fenntarthatósági ütemterv elfogadásával elkötelezte magát az éhezés, az élelmezési problémák és a helytelen táplálkozás felszámolása mellett.

Ráadásul még tart az ukrajnai háború, melyben a világ két legnagyobb gabona-, olajosmag- és műtrágyatermelője érintett, megbolygatva a nemzetközi ellátási láncokat és megdrágítva a gabonák, a műtrágya és az energia, továbbá a súlyosan éhező gyermekeknek készülő terápiás élelmiszerek árát. Mindezt akkor, amikor az ellátási láncokat negatívan érintik az extrém időjárási jelenségek, főként az alacsony jövedelmű országokban, további problémákat előrevetítve a világ élelmezésbiztonsága és táplálkozása terén - olvasható a jelentésben.