Egyre több elkeseredett libanoni lakos követeli fegyverrel a bankfiókokban, hogy hozzáférhessen a befagyasztott megtakarításaihoz. A hét elején már össze is csaptak a bejrúti hatóságokkal az Igazságügyi Minisztérium előtt tüntetők, akik a banki támadásokat végrehajtók szabadlábra helyezését követelték – számolt be az ABC.

Nem lehet nem együttérezni azokkal, akik erre a lépésre kényszerülnek, főleg akkor, ha sürgős ügyben van szükségük pénzre, például rákkezelésre, de alapvetően felelőtlen viselkedés ez a többi betétessel szemben – nyilatkozta Marwan Kheireddine, az Al-Mawarid Bank elnöke a Financial Times-nak.

Kheireddine elsősorban a támadások sorát elindító Sali Hafezre utalt, aki egy játékpisztollyal érte el, hogy kiadjanak neki 13 ezer dollárt a 20 ezer dollárnyi megtakarításából a testvére rákkezelésére. Hafez korábban több alkalommal is megpróbált hagyományos módon hozzáférni a pénzéhez, de minden alkalommal azt a választ kapta, hogy havonta maximum 200 dollár értékű libanoni fontot kaphat.

Három éve tart a válság

Libanon gazdasági helyzete 2019-ben vált válságossá, az évek óta tartó korrupció, a közpénzek herdálása és a fenntarthatatlan fiskális politika miatt. A libanoni GDP becslések szerint 20,5 milliárd dollárra esett vissza tavaly a 2018-as 55 milliárd dolláros szintről, a Világbank szerint ekkora csökkenés rendszerint háborús körülmények között szokott előfordulni.

A libanoni font mintegy 95 százalékot veszített az értékéből, így az árak megugrottak és a vásárlóerő visszaesett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Nyugat-Ázsia Gazdasági és Szociális Bizottsága (ESCWA) szerint ma már a libanoni lakosság 80 százaléka a szegények közé sorolható be.

Tömegesen vándorolnak ki az országból, így 2021-es közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 63 százaléka állította azt, hogy végleg el akarja hagyni az országot, míg a válság előtt még csak a nyilatkozók 26 százaléka tervezett kivándorlást. Az állam egészségügyi rendszerét különösen megrázta az, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO)szerint az orvosok 40 százaléka – javarészt specialisták – és a nővérek 30 százaléka hagyta el véglegesen az országot.

Reformok szükségesek az IMF-hitelhez

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja a héten tárgyalt Bejrútban arról, milyen előrelépéseket tett a libanoni kormány a gazdasági válság kezelésének érdekében. A valutaalap áprilisban állapodott meg arról a kabinettel, hogy kaphatnak egy 3 milliárd dolláros kölcsönt, ehhez azonban előbb végre kell hajtaniuk bizonyos reformokat. Az IMF szóvivője elmondta, lassú javulást látnak ugyan Libanon részéről, de mindenképp fel kell gyorsítani a folyamatot.