A brit parlament alsóháza december 20-án második olvasatban tárgyalt az Egyesült Királyság és az EU válási megállapodásáról, amelyet még Boris Johnson miniszterelnök előző kormánya hozott tető alá az unióval októberben - tudósított a BBC. Az előző parlament a munkáspárti ellenzéki képviselők egy részének támogatásával "elviekben" már elfogadta a megállapodást. Johnson arról beszélt a törvényhozás előtt, hogy az egyezség elfogadásával a szigetország továbbléphet a brexit folyamatában, Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke, az ellenzék vezére úgy véli, sokkal jobb egyezséget is lehetne kötni.

Ettől függetlenül senkinek sem volt kétsége arról, hogy a Konzervatív Párt 80 fős többségének birtokában (amelyet a december 12-ei előrehozott választáson szereztek) második olvasatban is támogatni fogják a javaslatot. A toryk néhány munkáspárti kollégája jelezte, hogy szintén igennel fognak szavazni. A végeredmény: 358 mellette, 234 ellene. A következő lépésben 2020. január 7., 8. és 9-én még finomíthatják a szöveget a képviselők, aztán jön a zárószavazás és a kormány azt tervezi, hogy január 31-ére megszülethet a jogszabály, amelynek alapján az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból.

QP | Quality Placement

Némi változás

Az októberben elfogadott törvényjavaslatot kissé átszabta a kormány. Az eredeti jogszabály a következő főbb ügyeket rendezi:

  • megszabja, hogy az Egyesült Királyság a következő években milyen uniós befizetésekkel rendezi pénzügyi kötelezettségeit;
  • megszünteti a European Communies Act hatályát, majd azonnal visszaállítja 2020 végéig, amíg a válást követő átmeneti időszak tart, és a felek viszonya azt leszámítva nem változik, hogy a brit képviselők nem vesznek részt az uniós intézmények munkájában;
  • az ír-északír határ szabad átjárhatóságának érdekében megszabja, hogyan végezzék el a vám- és egyéb áruellenőrzéseket a Nagy-Britannia és Észak-Írország közti kereskedelmi forgalomban (az Egyesült Királyság az EU ügynökeként szedi majd be az uniós vámokat és végzi az ellenőrzéseket);
  • meghatározza,hogy az Európai Bíróságnak milyen területeken lesz joghatósága, ami felülírhatja az Egyesült Királyság jogszolgáltatását;
  • az állampolgári jogokról szóló rész feljogosít egy az Egyesült Királyság területén működő monitorozó hatóságot (IMA) arra, hogy kezelje az uniós állampolgároknak a brit hatóságokkal szemben felmerülő panaszait.

A legfontosabb változások a következők:

  • a törvényjavaslat megtiltja a kormánynak, hogy meghosszabbítsa az átmeneti periódust annak eredeti lejára, 2020. december 31-e utánra;
  • lehetővé teszi, hogy brit bíróságok felülvizsgálják az Európai Bíróság döntéseit, amelyek érvényben maradtak a brexit után is a szigetországban;
  • kötelezi a minisztereket, hogy évente jelentsék a parlamentnek milyen viták merültek fel az EU-val a válási megállapodással kapcsolatban.

Fityiszt mutattak a munkavállaóknak

Emellett kivették a törvényből azt a passzust, amely megerősítette a munkavállalók korábbi, az EU szabályainak megfelelően élvezett jogait. A kormány ezt azzal indokolta, hogy külön jogszabályt készül alkotni ebben az ügyben. A szakszervezetek szövetsége szerint ez a változtatás utat nyit a munkavállalói jogok csorbítása előtt.

Az átmeneti periódus alatt a brit kormány és az EU megpróbálja kidolgozni a felek új szabadkereskedelmi egyezményét. London szerint ez menni fog, az EU túl rövidnek tartja az időt egy ekkora munkához. Ha 2020. december 31-éig összejön az új egyezmény, akkor 2021. január 1-jén hatályba léphet, ha nem, akkor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vámszabályai lépnek életbe, amelyek sokkal rosszabb helyzetet teremtenek - nagy gazdasági kárt okozva - a szigetország és az EU viszonyában, mint az uniós tagság.