A vasárnap az utolsó pillanatban elért kompromisszum nyomán lehetséges lesz a 3 százalékos deficitküszöb túllépése a gazdasági növekedés lassulása, illetve egyéb jelentős kiadásnövelő tényezők - mint például a német újraegyesítés - fennállása esetén. A nyugdíjreform - pontosabban a magánnyugdíj-pénztári befizetések - hatását szintén figyelembe veszik majd. Az Európai Unió gazdasági növekedése az utóbbi 13 évből 12-ben elmaradt az Egyesült Államokban feljegyzett ütemtől, az egyetlen kivételt a 2001-es esztendő jelentette. Hans Eichel német pénzügyminiszter a réginél racionálisabbnak és növekedésbarátabbnak nevezte a paktum új verzióját. Az egyezmény fellazítása könnyen konfliktust eredményezhet az eurózóna inflációjáért felelős Európai Központi Bankkal, a frankfurti intézmény ugyanis a múlt héten kamatemelést helyezett kilátásba, amennyiben a fiskális szigor enyhülését jelentő módosításokat fogadnak el a pénzügyminiszterek. Németország és Franciaország 2002 óta túllépik a GDP 3 százalékát jelentő deficitkritériumot, Görögország pedig minden eddigi rekordot túllépve tavaly a bruttó hazai termék 6,1 százalékának megfelelő államháztartási hiányt halmozott fel. Magyarország szempontjából lényeges, hogy elsősorban Lengyelország hatásos lobbitevékenységének hatására az államháztartási deficitek elbírálásánal figyelembe veszik majd a nyugdíjreformok költségvetési hatásait is. Az EU-országok csúcsvezetői által alkotott Európai Tanács a héten ratifikálhatja a megegyezést.