Az Európai Bizottságnak (EB) továbbra is súlyos aggodalmai vannak a lengyel igazságügyi reformmal kapcsolatban, az ugyanis a bizottság elemzése szerint felerősítheti a jogállamiságot veszélyeztető rendszerszintű kockázatokat, amelyeket a brüsszeli testület egyébként már a 2016 januárjában elindított jogállamisági mechanizmus keretében is észrevételezett.

Az Európai Bizottság egy hónapot adott Lengyelországnak arra, hogy orvosolja ezeket a problémákat, továbbá arra szólítja fel a lengyel döntéshozókat, hogy ne tegyenek olyan további lépéseket, amelyek a bírák felmentését vagy kényszernyugdíjazását eredményezné.

QP | Quality Placement

Ha a bizottság kérése ellenére a lengyel kormány ezt mégis megteszi, akkor az EB készen áll - az EU nukleáris opciójaként emlegetett - 7. cikkely szerinti eljárás azonnali elindítására, amely a folyamat végén a tagállam szavazati jogának felfüggesztését eredményezheti - derült ki Timmermans sajtótájékoztatóján elhangzottakból.

Az első alelnök emellett azt is bejelentette, hogy amint a lengyel kormány elfogadja a Bíróságok Nemzeti Tanácsára vonatkozó törvényt, az EB az uniós jog megsértése miatt azonnal kötelezettségszegési eljárást is indít Lengyelországgal szemben.

Timmermans továbbá reményét fejezte ki amiatt, hogy a most elküldött konkrét javaslatok után a lengyel kormány részéről a korábbinál konstruktívabb párbeszédre is sor kerülhet.

Összevonhatják a magyar és a lengyel ügyet?

Ugyanakkor újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, nonszensznek tartja, hogy a 7. cikkelyhez kapcsolódó eljárás elindításakor összevonják a lengyel és a magyar ügyeket.

Ez teljes nonszensz. Az országokat egyenként vizsgáljuk

- mondta.

Mi történik Lengyelországban?

Az EB által is kifogásolt új törvény legfontosabb változtatása, hogy megerősíti az igazságügyi miniszter - jelenleg Zbigniew Ziobro - pozícióját. Eddig a bíróságok elnökeit a szakminiszter nevezte ki a többi bíró beleegyezésével. Az új törvény szerint a legalacsonyabb fokú bíróságok elnökeit és azok helyetteseit is ő jelöli, döntését csak utólag kell bemutatnia a többi bírónak. Emellett könnyebb lesz a már hivatalban lévő elnökök és bírósági vezetők elmozdítása is.

Bár a lengyel köztársasági elnök a reform két törvényjavaslatát, a legfelsőbb bíróságról (SN) és az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) szóló törvényt megvétózta, ezt a bizottság még nem tartja megnyugtató fejleménynek, hiszen - ahogy ezt Timmermans a sajtótájákoztatón is megjegyezte szerdán - ezekkel a jogszabályokkal még foglalkozik a lengyel kormány.

Az előbbi jogszabály az eddigi négy mellett három új kamarát hozna létre, megváltoztatná a bírák kinevezésének rendjét, és nyugdíjazná a jelenlegi bírákat - azok kivételével, akiket az államfő kivonna ennek hatálya alól. Az új bírákat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az államfő nevezi ki az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) javaslatára.

Az országos igazságszolgáltatási tanácsra (KRS) vonatkozó törvényjavaslat pedig megszüntetné a 25 fős tanácsban helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A bírókat ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház (szejm) képviselői választanák meg.

A Gazeta Wyborcza szerkesztői úgy látják, a változások több ezer szakmai vezetőt érintenek, akik a bíróságok munkáját irányítják. Mind nemzetközi, mind lengyel szervezetek, többek között az állampolgári jogok szóvivője szerint ennek a változtatásnak az elfogadása azt jelenti, hogy a bíróságokat alárendelik a végrehajtó hatalomnak. Erről bővebben itt írtunk.