A G7.hu a Radiozet beszámolója alapján azt írja, a válaszok egyik fő eredménye az, hogy a lengyelek a havi csaknem százezer forintot lényegében “ingyen pénznek” tartják, de elsöprő többségüket nem késztetné arra, hogy felhagyjon a munkával. A válaszadók 73 százaléka azt mondta, nagyon valószínű, 18 százalék szerint pedig inkább valószínű, hogy ekkora havi juttatás mellett nem mondana fel a munkahelyén.

Lengyelországban egyébként havi 800 zlotyt, azaz jelenlegi árfolyamon körülbelül 63 ezer forintot tartottak a szegénységi küszöbnek 2019-ben, a vizsgált 1200 zloty pedig a minimális megélhetéshez szükséges összeg volt.

QP | Quality Placement

A felmérés szerint a lengyelek az alapvető megélhetés elvesztésének kockázatát szeretnék csökkenteni az alapjövedelemmel, és úgy vélik, hogy ha bevezetnék, akkor a szegény rétegek mindennapi megélhetésért való küzdelmét enyhítenék vele. Gyakorlati haszna főképp az lenne, hogy a szegényebb rétegekbe tartozók hosszabb ideig járhatnának iskolába, és több idejük lenne kivárni arra, hogy megfelelő munkát találjanak.

Az 1200, illetve 600 zlotys alapjövedelmi rendszer egyébként évi 374 milliárd zlotyval terhelné meg a költségvetést, ami több, mint a nyugdíjakra és szociális ellátásokra fordított összeg (2018-ban ez 343 milliárd zloty volt) együttvéve. A bevezetését ezért csak úgy lehetne elképzelni, ha adóemeléssel és a jelenlegi szociális juttatások visszafogásával járna együtt.

Korábban a Napi.hu is készíttetett a Pulzus Kutatóval egy reprezentatív felmérést, amelyből kiderült: a magyarok abszolút többsége egyetért azzal, hogy a magyar kormány minél előbb vezesse be a feltétel nélküli alapjövedelmet. További részleteket erről itt olvashat.