A skandináv országban 2017 januárjában indították el azt a kétéves kísérletet, amelynek keretében havonta 560 eurót juttattak kétezer, véletlenszerűen kiválasztott munkanélkülinek. Mindenki minden hónapban megkapta a garantált alapjövedelmet, függetlenül attól, hogy talált-e munkát vagy sem.

Az Európában egyedülálló kísérlet első eredményei azt mutatják, hogy a kísérlet nem váltotta be a foglalkoztatottság növeléséhez fűzött reményeket. Pirkko Mattila finn szociális és egészségügyi miniszter elmondta, hogy az első év tapasztalatai szerint a foglalkoztatottságra gyakorolt hatás elhanyagolhatónak tűnik.

Ugyanakkor a programban részt vevők boldogabbak és egészségesebbek voltak, jobban bíztak a jövőben, mint a kontrollcsoport tagjai. (Utóbbiak ugyancsak munkanélküliek, de ők nem kaptak feltétel nélküli alapjövedelmet.) Olli Kangas, a kísérlet vezető kutatója szerint az alapjövedelemmel rendelkezők közérzete minden tekintetben jobb volt, mint a kontrollcsoport tagjaié.

Még keresik a megoldást

Finnország keresi az alternatívákat szociális biztonsági modelljének megújítására, ennek a hatalmas feladatnak a megoldásával várhatóan az áprilisi parlamenti választások után kezdenek el foglalkozni.

A jobbközép kormány eredeti terve az volt, hogy két év után kiterjeszti az alapjövedelmet a tartósan magas munkanélküliség visszaszorítása érdekében. A kabinet tavaly taktikát változtatott, és új szankciókat vetett ki azokra a munkanélküliekre, akik nem tudtak vagy nem akartak elhelyezkedni támogatásuk ideje alatt.

Az alapjövedelem támogatói úgy vélik, hogy a jóléti államnak minden egyes állampolgár számára megfelelő életszínvonalat kellene biztosítania, és az alapjövedelem új vállalkozások indítására ösztönözheti az embereket, mert nem kell attól tartaniuk, hogy kudarc esetén semmijük nem marad. Az ellenzők szerint viszont a feltétel nélkül biztosított jövedelem nem ösztönzi az embereket az álláskeresésre.

A finnországi munkanélküliség tízéves mélypontján, 6,6 százalékon állt 2018 decemberében.