Az oroszok ukrajnai háborújának kezdetén napok alatt radikálisan megváltozott a finn kormány és a finn gazdaság hozzállása: míg korábban évtizedekig egyfajta passzív együttműködési hajlandóság jellemezte Helsinki Moszvával kapcsolatos viszonyát, a háború egyértelművé tette, hogy az orosz beruházások és az orosz termékek nem élvezik a korábban elfogadott pozíciók előnyeit. Ezt a változást leginkább Finnország NATO csatlakozása jelzi, de a katonai-védelmi lépést megelőzően az is látványos volt, ahogyan a Hanhikivi-1 projekt megbukott.

Korábban a Napi.hu lépésről-lépésre beszámolt arról, hogy a harmadik finn atomerőműnek szánt beruházás - melyet Magyarországról  sokáig a Paks II. beruházás sorvezetőjének láttak és láttattak -  hogyan vált tavaly októbertől idén februárig egyre bizonytalanabbá gazdasági és bizonságpolitikai szempontból.

Megírtuk, hogy a beruházásban kisebbségi tulajdonosként a technológiát biztosítani hivatott orosz vállalat hogyan nem volt képesek évekig olyan terveket a finn nukleáris hatóság (STUK) asztalára tenni, amelyre az építkezés kezdetét jelentő miniszteri pecsétet rá lehetett volna ütni. És megírtuk azt is, amikor Ukrajna megtámadását követően a finn kormány gyorsan világossá tette, hogy a Hankihivi építkezéshez eztán már nem is ad majd engedélyt.

A végül májusban felmondott szerződés szerint a Roszatom leányválalaltának megbízhatatlansága vezetett el a szakításhoz, de Roszatom most azt jelezte, hogy az ügyben jogi eljárást indított, és hárommilliárd dolláros kártérítést követel a Fennovoimától a kútba esett beruházás miatt.

A törölt projekt, amely az észak-ostrobothniai Pyhäjokiban épült volna, 2015 óta képtelen volt megszerezni az építési engedélyeit. A Roszatom a finn leányvállalatán (RAOS Voima) keresztül volt a Fennovoilma konzorcium kisebbségi tulajdonosa volt. A most bejelentett orosz lépés válasz lehet arra, hogy a főként finn nagyvállalaltokat tömörítő konzorcium május óta számos eljárást indított a Roszatom különböző szervezetei ellen, melyeket a csúszások és a beruházás ellehetetlenítése címén összesen mintegy kétmilliárd euróra perelt be.