A visegrádi térségben a legmeredekebb energiaár-emelkedést a lengyel fogyasztók kénytelenek elszenvedni, becslések szerint a villanyszámlák átlagosan 24, a gázszámlák 54 százalékkal növekednek január 1-től - derül ki a G7 régiós körképéből.

Szlovákiában több összetevőből áll össze a gáz ára, a Paraméter hírportál becslése szerint összességében a gázszolgáltatás díja 24 százalékkal nő. A lakossági elektromos energia ára is növekszik januártól, egy átlagos háztartás a villanyszámla 15 százalékos emelkedésére számíthat. Ez összegszerűen havonta három-négy eurós többlet a legtöbb család számára a tavalyi árakhoz képest.

Csehországban a harmadik legnagyobb, 800 ezer fogyasztót kiszolgáló PRE már szeptemberben megemelte az áram árát, aminek következtében egy átlagos prágai háztartás villanyszámlája hét százalékkal emelkedett. A cég példáját kisebb szolgáltatók is követték, míg a legnagyobb szereplő, a ČEZ  januártól harmadával növeli a legtöbb fogyasztó villanyszámláját. A gázárakat tekintve akár az eddigi árak kétharmadára rúgó emelkedéssel szembesülhetnek a ČEZ ügyfelei.

Nagyvonalú koldusok

Romániában a parlament október végén az energiahordozók árának öt hónapos befagyasztása mellett döntött, és március végéig az áram és a gáz áfakulcsait öt százalékra csökkentette. Eközben több városban megduplázódott a távfűtés ára.

Magyarországról nézve egészen meghökkentőnek tűnhetnek a lakossági energiapiacot érintő árváltozások és kihívások a szomszédos országokban. A változatlan magyar áram- és gázárak azonban nem jelentik azt, hogy hazánk mentesülne a világpiaci folyamatoktól: a növekvő energiaárak mellett alacsonyan tartott háztartási díjtételek végső soron az állami vagy magánkézben lévő szolgáltatókat terhelik majd, ami az előbbiek esetében azzal járhat, hogy a költségvetésnek – vagyis minden adófizetőnek – kell kisegítenie őket.