Az argentin központi bank nyolc napon belül harmadszor emelte jelentős mértékben alapkamatát - adta hírül a BBC. Pénteken 33,25 százalékról 40 százalékra vitték fel a rátát, mindössze egy nappal azt követően, hogy 30,25 százalékról felemelték 33,25-re. Egy héttel ezelőtt még 27,25 százalékon állt az alapkamat.

A pánikszerű intézkedések hátterében az áll, hogy meg akarják állítani a peso gyengülését a dollárral szemben. Az argentin valuta értéke negyedét veszítette el amerikai társával szemben az elmúlt évben. Jelenleg 22 peso/dollár körül mozog az árfolyam, amely az 1998-2002-es pénzügyi-gazdasági válság előtt egy az egyhez értéken volt rögzítve. (Ez volt az akkori összeomlás egyik oka.)

Szörnyű múlt

Az elemzők szerint a válság eszkalálódva folytatódni fog. A BBC emlékeztet rá, hogy a 2015-ben hatalomra került jobb-közép kormány irányításával gazdasági reformprogram végrehajtásába kezdtek annak érdekében, hogy megszüntessék a kettős hiányt: a költségvetés és a folyó fizetési mérleg párhuzamos deficitjét.

Mauricio Macri jelenlegi elnök a peronista Chirstina Fernandez de Kirchnert követte az államfői székben. Azt ígérte, hogy véget vet a másfél évtizeddel korábbi államcsőd nyomán kialakult patthelyzetnek, amely lehetetlenné tette az ország külső finanszírozását és elapasztotta a működőtőke-beáramlást.

A hitelezők egy része ugyanis nem fogadta el követelése lefaragását, az ország korábbi vezetése azonban nem volt hajlandó teljesíteni igényeiket. A patthelyzetben senki nem vásárolt argentin államkötvényeket, a kormány protekcionista gazdaságpolitikát folytatott.

Szörnyű jelen

Macri a támogatására összeállt színes koalíció hátterével megegyezést ígért a makacs hitelezőkkel, amit teljesített is. Emellett a gazdasági liberalizációval és a magas költségvetési kiadások lefaragásával kampányolt. A befektetők mostanáig adtak hitelt a szavának.

Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságában az infláció 25 százalék, amelynél csak teljesen szétzilálódott Venezuelában romlik gyorsabban a pénz értéke. A jegybank azt ígérte, hogy idén 15 százalékra szorítja le az áremelkedések tempóját, és most megerősítette ezt a vállalását.

Ugyanakkor a monetáris politikai szigorítás önmagában kevés. A válság csak akkor enyhülhet, ha kormány sokkal agresszívabb lépéseket tesz a gazdaság bajainak kezelésére - mondja Edward Glossop, a Capital Economist kutatóintézet Latin-Amerikával foglalkozó közgazdásza. Az igazi meglepetés az, milyen gyorsan romlik a helyzet. Glossop riasztónak tartja ezt.

Szörnyű jövő

Az ország vezetése jókora megszorításokra készült 2018-ban, ám ez várhatóan nem lesz elég: még nagyobb kell és gyorsabban a tervezettnél. Ha ez nem történik meg, illetve amíg ez nem történik meg, addig a peso várhatóan nyomás alatt marad.

Ráadásul továbbra is fennmarad a kockázata egy kaotikus gazdasági kiigazításnak, magyarul egy újabb összeomlásnak. És pontosan ez az, amiből az argentinoknak, akik 20 éve egyik gazdasági kátyúból a másikba botorkálnak, elegük van. Nem erre szavaztak két éve és úgy tűnik, csak annyit tehetnek, hogy legközelebb visszahozzák a peronistákat, akik ott folytathatják a krampácsolást, ahol 2015-ben abbahagyták.

A fotó forrása: Pixabay