Világszerte jelentős változásban van a földgáz kereskedelme; megjelent és egyre fontosabb szerepet tölt be az azonnali árazás, szemben a hagyományos, olajárindexált hosszú távú szerződésekkel - olvasható az IMF felmérésében. Az elmúlt két évtizedben összességében jelentősen, csaknem kétszeresére nőtt a globális gázkitermelés; igaz, közben a kereslet is egyre bővül, elsősorban a feltörekvő gazdaságok - Kína, India energiaéhsége nyomán.

A cseppfolyósított földgáz (lng) növekvő részaránya, a számos országban lezajlott piaci liberalizáció, az ellátási láncban bekövetkezett változások, valamint egyebek mellett a csökkenő szállítási költségek együttesen átjárhatóbbá tették az ázsiai, európai és észak-amerikai piacok között húzódó határokat. A termelői oldalon felbukkant új szereplők, mint Katar, növelték a kínálatot globális szinten, egyúttal csökkentették a régebbi szereplők piaci részarányát. A folyamatok azonban alaposan eltérnek Európában és az Egyesült Államoknak.

QP | Quality Placement

Amerika hajtja

Az Egyesült Államok 2009 óta immár teljesen önellátó földgázból. Az elmúlt két évtizedben - részben a technológiai fejlődésnek köszönhetően - az egyesült államokbeli nem konvencionális gázkitermelés (például palagáz, márgagáz, cbm) megnégyszereződött, és napjainkban a teljes amerikai termelésnek mintegy felét teszi ki. Az amerikai gázárak jelentősen mérséklődtek az elmúlt években, elsősorban a nem konvencionális kínálat bővülése, a gazdaság vontatott talpra állása, valamint a jelentős készletek miatt. A nem konvencionális kínálattal gyakorlatilag a teljes lng-importot sikerült kiváltaniuk, ami az ugyancsak bővülő lng-kínálat Európa és Ázsia felé terelődését eredményezte, ezen piacokon is lefelé szorítva az árakat a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint is. Európában a hagyományos, vezetékes szállítók, mint az orosz Gazprom, vagy a norvég Statoil több partnerével a szerződések újratárgyalásákra kényszerült. Vélemények szerint az Egyesült Államok hamarosan jelentős gázexportőr lehet, miután nem is olyan régen még importra szorult.

A földgáz árát hagyományosan az olajárak alapján határozták meg hosszútávú szerződésekben. Az utóbbi években, a 2000-es évek közepétől azonban az amerikai palagáz-forradalom hatására az olaj és földgázárak elváltak egymástól az USA-ban. A jelenséget az okozta, hogy a kínálat növekedése az árak csökkenését eredményezte, illetve, hogy az újraszabályozás jelentős gáztőzsde-fejlesztéseket bátorított. Az azonnali piac pedig nyomást gyakorolt a hagyományos olajár-indexált piacra.

A kapcsolat az olaj- és gázárak között Európában is gyengült, ám továbbra is fönnáll, ami alapvető különbséget jelent az amerikai és európai piac között. Ezen túl, a nem konvencionális gáztermelés egyelőre nem ért el a tengerentúlihoz hasonló arányt. A Valutaalap szerint valószínűsíthetőbb, hogy a spot-árak nagyobb hangsúlyt kapnak a szerződésekben, mintsem hogy a szerződések helyébe lépnek, teljesen kiváltva azokat. Kérdés, hogy az európai kereslet lassú emelkedése inkább a gyenge gazdasági teljesítmény, avagy az olajárak emelkedésének következménye-e? Az IMF Algéria példája alapján úgy véli, inkább az olajárak emelkedése miatt történhetett így, ez ugyanis a gázhasználat versenyképességét nyilvánvalóan csökkentette.

Algéria, Európa egyik első számú gázellátója, legnagyobb felvevő piacaira, Spanyolországba és Olaszországba szállít gázt csővezetékeken. Ezek a vezetékek meglehetősen biztos exportdesztinációkat biztosítanak, hosszú távú szerződésekkel, az olajhoz kötött árakkal, illetve garantált minimális megrendelésekkel. Ezzel ellentétben Algéria nem vezetékeken keresztül, Belgium és az USA felé bonyolított exportja - amely a teljes mennyiségnek mintegy tizedét teszi ki - gyakorlatilag megszűnt az utóbbi években. Míg Algéria olasz és spanyol szerződései stabil exportpiacokat jelentenek, ezen piacok életképessége nagyban függ a megrendelők gazdasági teljesítményétől. A globális pénzügyi válság és az ipari gáz iránti európai kereslet összeomlása meredeken visszavetette az algériai gázexportot; úgy tűnik, Spanyol- és Olaszország csak a szerződésben meghatározott kötelező minimális mennyiséget veszik át. Így, bár a 2009-es mélypontról valamelyest már emelkedtek az algériai gázárak, azonban az olajárhoz kötött árakon eladott algériai gáz mennyisége csökkent. Miután az olajárak inkább fölfelé tartottak, a hozzájuk kapcsolt gázárak természetszerűleg veszítettek vonzerejükből.

Környezetvédelmi aggályok

A 2009-es pénzügyi válság a 2004-es szintre csökkentett az európai gázkeresletet (legutóbb az 1970-es években volt hasonló mértékű visszaesés), ami a kontinens egyes ellátóinál természetesen az export visszaesését eredményezte. A keresletet a 2010-es, az átlagnál hidegebb tél sem állította vissza a válság előtti szintre. Az európai gáztőzsdék alacsony azonnali árai is a szerény kereslet, a magas készletek, a kapacitástöbblet, és a többi energiahordozó konkurenciájának is köszönhető.

A nem konvencionális kitermelési módok széles körű elterjedése Európában valószínűleg még nem áll küszöbön, részben a lehetséges környezeti hatások körüli vita miatt, amelyek a használandó technológiával kapcsolatosak - véli a Valutaalap. Mindazonáltal, a gázpiac nyitását szolgáló törvénykezés, illetve az észak-afrikai politikai nyugtalanság esetleges további fönnmaradása fokozhatja az európai palagáz-ipar, valamint az azonnali gázpiac létrehozására irányuló erőfeszítéseket. A középtávú, 5-10 éves prognózisok már Európában is a nem hagyományos kitermelés várható bővülésével számol, illetve egy valószínű globális lng-bőséggel.

Mindazonáltal a Valutaalap megjegyzi, az amerikai palagáz-sikerek több európai országban is stimulálták a nem hagyományos kutatásokat és kitermelést, így Ausztriában, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. (Magyarországon egyebek mellett a Makói-árok kutatására, vagy például az ucg technológia alkalmazására is van szándék.) A döntéshozóknak azonban a nem hagyományos kitermelés felé való elmozdulás kapcsán olyan környezetvédelmi szempontokat is megfontolás tárgyává kell tenniük, mint a helyi ivóvízkészletekre gyakorolt hatás, illetve a széndioxid-kibocsátás - szögezi le az IMF.