Szaúd-Arábia veterán olajipari minisztere, éppen egy évvel ezelőtt tette azt - ha nem róla lenne szó akár hetykének is minősíthető - kijelentést, miszerint az OPEC akkor sem csökkenti olajkitermelését, ha a fekete arany ára hordónként 20 dollárra esik. Ezzel reagált arra a várakozásra, amely szerint a kartell exportja csökkentésével visszatornássza a 100 dolláros szintre 2014 közepén lejtőre került olajárat. Egy év alatt azonban nagyot fordult a világ - derül ki a Financial Times (FT) cikkéből.

A hét elején a Bloombergnek nyilatkozó 30 elemző még úgy vélte, hogy a 40-45 dollár/hordós szint nem elég alacsony ahhoz, hogy pánikba essenek az OPEC befolyásosabb tagállamai, ezért a szervezet decemberi eleji bécsi tanácskozásán semmit sem tesznek azért, hogy megfordítsák az olajárcsökkenés trendjét. Vezető szaúdi tisztviselők azonban az elmúlt napokban felerősítették az elmúlt hetekben csupán bizalmas háttérbeszélgetéseken hangoztatott új kommunikációjukat.

QP | Quality Placement

Ez már túlzás, kérem!

Egyre többet beszélnek arról, hogy az alacsony olajár miatt elmaradó beruházások miatt a jövőben lyukak keletkezhetnek a kínálaton. Az árak alacsonyabbra kerültek, mint várták, amit a szakértők az FT összefoglalója szerint úgy dekódolnak, hogy az OPEC vezető állama azt akarja, hogy véget érjen az alacsony árak lassan másfél éve tartó időszaka.

A szaúdi illetékesek persze nyilvánosan arról beszélnek, hogy nem változott kormányuk egy évvel ezelőtt elhatározott stratégiája, amely előnyben részesíti az ország olajpiaci részesedésének megőrzését a rövid távú bevételnöveléssel szemben. Ugyanakkor zárt ajtók mögött nem titkolják, hogy azt szeretnék, ha az árak 60-80 dollár között stabilizálódnának.

Ez az a szint szerintük, ami elég alacsony ahhoz, hogy kiszorítsa a piacról a drágán termelő olajpalacégeket, ugyanakkor elég magas ahhoz, hogy kellő bevételt biztosítson az olajtársaságoknak a jövőbeni termelést megalapozó beruházások költségeire.

Nagyon sok pénz kellene

Várakozások szerint jövőre nőhet az olajár, miután az OPEC-en kívüli olajtermelők exportja csökken. Ennek hátterében részben már az áll, hogy az ágazat cégei 200 milliárd dollárral visszafogták beruházásaikat. Naimi egy hete arról beszélt, hogy a következő évtizedben 700 milliárd dollárt kell a kitermelés fejlesztésébe fordítani ahhoz, hogy az olajkínálat lépést tudjon tartani a bővülő kereslettel.

Szaúd-Arábiát az is idegesítheti, hogy lassan mérséklődnek olajeladásai. Miközben júniusban napi 10,6 millió hordós kitermeléssel még csúcsot döntöttek, októberre napi 10,3 millió hordóra csökkent a termelés. Ezt részben a hazai fogyasztás visszaesése okozza, részben az, hogy késhegyig menő versenyt folytatnak a kínai piacért Oroszországgal. Az ázsiai ország egyre kevesebb fekete aranyat vesz a szaúdiaktól és egyre többet az oroszoktól.

A végső kérdés az, hogy az amerikai olajpala-vállalatok átvehetik-e Szaúd-Arábiától a piac rugalmas termelőinek szerepét. Korábban a sivatagai királyság visszavette exportját, ha alacsonynak tartotta az árat és növelte, ha magasnak. Az olajpala-kitermelők attól függően léphetnek be a piacra vagy léphetnek ki onnan, hogy az aktuális ár kínál-e kellő hasznot beruházási és termelési költségeik felett.

Vergődő tagországok

Az olajáresés 500 milliárd dollárt "mosott el" az OPEC tagországainak jövedelméből másfél év alatt. Ez a durva veszteség nem érinti ugyan azonos módon az kartell tagállamait, ám nem meglepő, hogy már a szaúdi vezetések is gondot okoz. A költségvetés hiánya eléri a 20 százalékot idén, amibe bármely más ország belerokkanna. A rijádi kormány arra kényszerült, hogy hozzányúljon a készpénztartalékokhoz és kötvénykibocsátást is tervez.

Egyes OPEC-tagok belerokkannak az alacsony olajárba. Venezuelában például idén 10 százalékkal zuhanhat a GDP. Nem véletlen, hogy az ország vezetése újra és újra arra kéri a szervezetet, hogy legalább annyival mérsékelje exportját, amivel 88 dollár/hordóig feltornászhatnák az olajárat. Eulogio Del Pino venezuelai olajminiszter hasonlóan vélekedik, mint a szaúdi vezetők: az így keletkező bevételek szerinte elegendőek lennének a termelést hosszabb távon biztosító beruházások költségeire.

Szimbolikus változás

A stratégia azonban a felszínen továbbra is az OPEC hosszú távú piaci részesedésének megóvása marad, azaz a bécsi tanácskozáson várhatóan nem döntenek a kartell exportjának visszafogásáról. Valószínűleg egyetlen változás lesz: az OPEC napi kitermelési korlátját 30 millió hordóról 31 millió hordóra emelik, azaz a csökkentés helyett még növelik is a kínálatot. Ezt azzal indokolhatják, hogy Indonézia hét év kihagyás után - amelyet az ázsiai ország hullámzó olajkitermelése magyarázott - visszatér a szervezetbe.

A szakértők egyetértenek abban, hogy ez a változtatás formalitás, aminek gyakorlatilag nem lesz hatása a piacra. Szaúd-Arábia és Irak az enyhén megemelt plafonnak megfelelően növeli exportját - az OPEC tagjai hagyományosan megsértik a közösen elfogadott kvótát -, hogy megőrizzék piaci részesedésüket.

Ej, ráérünk arra még

További kérdés Irán visszatérése a világ olajpiacára azt követően, hogy a perzsa állam vezetése néhány hónapja egyezségre jutott az ország atomprogramjának nemzetközi ellenőrzéséről a világ vezető nagyhatalmaival. A megállapodás végrehajtásával párhuzamosan az iráni olaj valamikor a jövő évben jelenhet meg a piacon.

Az OPEC-nek az okozhat fejfájást, hogy a teheráni kormány olajminisztere, Bijan Namdar Zanganez világossá tette: exportjukat nem teszik függővé az olaj árának alakulásától. A Bloombergnek nyilatkozó szakértők azonban úgy vélik, hogy a jövő heti OPEC-tanácskozáson még nem fognak foglalkozni ezzel a problémával. A kartellre ugyanis jellemző, hogy csak olyasmit tűz napirendjére, ami azonnali állásfoglalást igényel.