A koronavírus-vakcinák megjelenésének első szakaszában, 2020 végén-2021 elején a kínai gyártmányú készítmények nagyon sok ember életét menthették meg Kínában és a világ számos országában Ázsiában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten, miután az USA és Európa lestoppolta az akkor rendelkezésre álló nyugati (Pfizer és Moderna) vakcinákat – írja a Bloomberg a vakcinaellátás változásáról szóló cikkében. Azóta azonban nagyot változott a világ, a koronavírus-vakcina már nem hiánycikk.

Ezért sok olyan kormány, amely korábban Sinovac vagy Sinopharm vakcinát rendelt, inkább az USA-ból vagy Európából vásárol nyugati fejlesztésű készítményeket. Ennek egyik oka az az ismert probléma, hogy a hagyományos oltásgyártási technológiával készülő kínai vakcinák gyengébb hatékonyságúak, mint nyugati versenytársaik, főként a fertőzőbb vírusváltozatok, elsősorban a delta néven ismert mutáns ellen.

Kapcsolódó

A változás megmutatkozik a kínai vámhatóság adataiban. Ezekből kiderül, hogy augusztusban 1,96 milliárd dollár értékben exportáltak emberi felhasználásra szánt oltásokat Kínából, míg egy hónappal korábban, júliusban még 2,48 milliárd dollár értékben. Ezzel megtört a 2020 decembere óta növekvő trend, és egyben egy csapásra 21 százalékkal visszaesett a kivitel. Az országok a járvány elején azt vették az oltásokból, amit tudtak, ám miután kiderült – és nem csupán a szakértők, hanem a nagyközönség számára is –, hogy a nyugati vakcinák hatékonyabbak, az emberek inkább a jobbakat akarják – értékeli a változást Nicholas Thomas, a hongkongi City University professzora.

Thaiföld példája

Az egyik példa a változásra Thaiföld. Ahogy az év elején Délkelet-Ázsia vált a járvány egyik centrumává, a 70 milliós ország kormánya kétségbeesetten igyekezett oltásokhoz jutni, de csak a kínai Sinovac állt rendelkezésre. Ennek segítségével az elsők között tudták elindítani az oltási kampányt. A kínai oltásoknak azonban csak 50-80 százalékos a hatékonysága, így végül Thaiföld lett az első ország, amely az AstraZeneca termékét ajánlotta a kínai készítményekkel beoltottaknak harmadik oltásként.

Ezzel egyidejűleg politikai kérdéssé vált az ügy. Sokan hangoztatták, hogy nyugati oltást akarnak, voltak olyanok is köztük, akik tüntettek annak érdekében, az újfajta, hatékonyabb készítményekből kapjanak. Az ellenzék elkezdte ostorozni a kormány azon a címen, hogy túlságosan függővé teszi az országot Kínától. Erre felfüggesztették a Sinovac-rendeléseket és elkezdtek nyugati vakcinákat importálni.

Támad a Nyugat

Számos további ország hasonló útra lépett, miután Joe Biden amerikai elnök 1,1 millió új típusú mRNS oltás felajánlását ígérte, hasonlóan Európához, amely több száz millióval fejelné ezt meg, illetve miután India újrakezdi az AstraZeneca licence alapján gyártott vakcina exportálását a belső szükségletek enyhülése nyomán. A váltásra ösztönzi az országokat, hogy a kínai oltást sok országban (például Szingapúrban vagy az EU számos országában) nem fogadják el a beutazás feltételének teljesítéseként.

Törökország, az Egyesült Arab Emírségek mellett még Pakisztán is ezt az utat választotta, pedig ez az ország ezer szálon kötődik Kínához. Pakisztánban 84 százalékban kínai oltást használtak az emberek védetté tételére, ám például Muhammad Kashif, 41 éves motorkerékpár-kereskedő szerencsésnek tartja magát, hogy elcsípett egy ritka Moderna oltást egy oltóponton, ahol az utána érkezőknek már csak Sinovac maradt.

A változás arra utal, hogy Kína „vakcinadiplomáciája” a kezdeti siker után elakadt, azaz Peking nem tudja bizonyítani a kínai államkapitalizmus fölényét a "hanyatló Nyugattal" szemben azzal, hogy ellátja a világot az életmentő koronavírus-oltásokkal. A kínai gyógyszergyártók 884 millió dózis hazai vakcinát exportáltak főként kétoldalú szerződések alapján, a Sinovac készítményét Chilében már hatéveseknek is beszúrják. Mindez szép eredmény, de sok afrikai országban még nagy a hiány az oltásokból, így van még tér a vakcinaversenyre.