A monetáris lazítással kapcsolatos várakozások egyértelműek voltak a Federal Reserve nyíltpiaci bizottságának (FOMC) szerdai döntése előtt, az amerikai jegybank azonban egy lépéssel többet tett a reméltnél. A kamatszint természetesen változatlanul a nulla és negyed százalék közötti sávban maradt − ahogyan ez az intézmény korábbi ígérete szerint legalább 2015 végéig nem is változik −, viszont az év végén lejáró Csavarás Hadművelet (Operation Twist) helyett új, mérlegnövekedéssel járó monetáris lazításba kezdett a Fed. Az egyetlen ellenszavazattal meghozott döntés szerint az eddigi havi 40 milliárd dolláros, javarészt hosszú lejáratú jelzálogkötvények vásárlását tartalmazó program mellé hozzácsapja a Csavarás Hadművelettel kieső havi 45 milliárd dolláros hosszúállamkötvény-vásárlásokat is; ez várható volt, hiszen ennek hiányában elemzők szerint a monetáris szigorítás látszatát keltette volna az amerikai jegybank. Ezzel több mint a duplájára nő a QE3 vagy QE végtelen néven ismert mennyiségi lazítási program (azért QE3, mert ez a Fed harmadik hatalmas kötvényvásárlási programja; végtelen pedig azért, mert a korábbiakkal ellentétben konkrét időtávot nem jelölt ki a Fed a program lefutására).

Ennél is nagyobb jelentőséggel bír, hogy a Fed ezúttal az eddigieknél egyértelműbben jelezte, milyen feltételek esetén változtatna a rendkívüli kötvényvásárlásokon és a nulla közeli kamatszinten. Az amerikai jegybankárok korábbi ötletelése során a chicagói Fed-kormányzóról Evans-szabálynak elnevezett feltételrendszer győzött. Eszerint a Fed − miközben továbbra is teljes foglalkoztatottságra és kiegyensúlyozott, tehát 2 százalékot nem meghaladó inflációs szintre törekszik − tolerálja az infláció emelkedését 2,5 százalékig, egészen addig, amíg a munkanélküliségi ráta 6,5 százalék alá nem bukik. A közleményből nem derül ki egyértelműen, hogy a 2,5 százalékos szint a fő- vagy maginflációra vonatkozik, és az sem, hogy a QE3-at érinti-e a szabály. Mindenesetre a legtöbb megfigyelő ezen a találkozón még nem számított a feltételrendszer − és különösen ilyen pontos küszöbértékekkel kijelölt feltételrendszer − kijelölésére, ennél talán csak a nominális GDP-követés bejelentése jelentett volna nagyobb meglepetést.

A Fed mozgásterét a mostani döntéskor a szokásosnál sokkal jobban lehatárolták a politikai tényezők, konkrétan a jelenleg is folyó költségvetési tárgyalások a republikánusok és a demokraták között. Az amerikai jegybankárok eddig is minden lehetséges fórumon jelezték, hogy nincs a kezükben olyan csodafegyver, amivel meg tudnák akadályozni a költségvetési szakadék után bizonyosan bekövetkező recessziót − viszont a nagy politikai bizonytalanságban még az eddigieknél is kevésbé lehetett számítani arra, hogy valamilyen váratlan lépéssel csalódást akartak volna okozni a piacoknak.

1. Havi 85 milliárd dollárra nőtt a QE3

2. Az Operation Twist lejártával újra nőni fog a Fed mérlegfőösszege

3. A nulla közeli kamatszint addig marad, amíg a munkanélküliség 6,5 százalék alá nem bukik

4. A nulla közeli kamatszint marad, amíg az infláció 2,5 százalék alatt marad