Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Miközben Franciaország és Spanyolország egyes részein is rekordmagas hőmérsékletekkel járó hőségtől szenvednek az ott élők, egy még aggasztóbb jelenségről érkezett hír a Földközi-tengerről – derül ki a Bloomberg cikkéből. A Baleár-szigeteknél úszó bóján lévő hőmérő 29 Celsius-fokos vízhőmérsékletet mért, ami azt jelenti, hogy az extrém szárazföldi forróság beindított egy tengeri hőhullámot is – véli Melanie Juze, a helyi tengerkutató intézet munkatársa.

Soha nem volt ilyen erős tengeri hőhullám az évnek ebben a szakaszában – mondja a kutató. Különösen komoly probléma, hogy a Balti-tenger hőmérséklete június 19-én 26 Celsius-fok volt. A tengeri hőhullámok viszonylag ritkák, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az első ezzel foglalkozó tanulmányok csak 2013-ben jelentek meg. Ezekből azonban kiderült, hogy a globális felmelegedés önmagát erősítő folyamatának fontos elemei.

Felborul a hőháztartás

A tengerek funkciója ezzel kapcsolatban, hogy elnyeljék a légkör magasabb hőmérsékletét, ám ha ezt lesznek képesek a jövőben megtenni, akkor tovább erősödik a felmelegedés, ami még inkább emeli a vízhőmérsékletet, ami tovább rontja a hőelnyelő képességet stb. A tengeri hőhullámok gyorsabban változnak, mint a szárazföldiek – mondja Luke Harrington, az Új-Zélandi Klímakutató Intézet munkatársa.

A tudósok szerint az óceánok 1970 óta elnyelték az üvegház hatású gázok okozta légköri felmelegedés 93 százalékát. Ugyanakkor az 1990-es évek óta nem tudnak annyi szén-dioxidot elnyelni, amennyi a légkörbe került. Mindennek azért van jelentősége, mert ezek függvényében kalkulálható, milyen gyorsan melegszik fel a jó öreg Föld bolygó. A jelenség annyira nyilvánvaló, hogy az óceánkutatók között nincsenek klímaváltozás-szkeptikus kutatók.

Az ökoszisztéma gazdasági hatása

A tengerek felmelegedésének gazdasági hatásáról több mint tíz éve jelennek meg publikációk. Például a Maine-i öbölben 2012-ben egy tengeri hőhullám kipusztította a homárpopulációt, ami hosszabb távú következtetések levonására késztette a tudósokat. Erre a jelenségre hivatkozva hívták fel a figyelmet arra, hogy tanulmányozni kell az alkalmazkodási lehetőségeket, amelyek segítségével fenntartható a tengeri ökoszisztéma.