A szavazóhelyiségek nyolc órakor nyitottak ki, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. A 48 millió választópolgár a 13 európai és négy tengerentúli régió tanácsának 1754 ezer tagját választja meg a következő hét évre - írja az MTI.

A régiók többségét, hetet, jelenleg az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak vezetik, hatot a szintén ellenzéki baloldal irányít, míg két helyen centristák, Korzika és Martinique szigetén pedig a helyi nacionalista erők kormányoznak, s az első forduló eredményei alapján szinte teljesen ugyanez maradhat a politikai erőviszony a következő hét évben is.

QP | Quality Placement

Az első fordulóban a franciák alig 33 százaléka járult az urnákhoz, ami történelmi méretű érdektelenséget tükröz. Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében ilyen méretű távolmaradásra egyetlen választáson sem volt még példa.

A politikai érdektelenségnek az elemzők szerint több oka is lehet. A koronavírus miatti járványügyi korlátozások miatti visszafogott volt a kampány, sokan magáról a választásról sem tudtak, s a korlátozások teljes feloldása után a múlt hétvége volt az első, amikor a franciák teljesen szabadon hétvégézhettek a nyári időben, ezért sokan nem is tartózkodtak a lakóhelyükön.

Azt sem igazán értékelték a választók, hogy a jövő évi elnökválasztás előtti utolsó országos szintű választást a politikai elit az elnökválasztás főpróbájaként kezelte, miután több jobboldali régióelnök - Xavier Bertrand, Valérie Pécresse, Laurent Wauquiez -, aki megnyerte az első fordulót, azt reméli, hogy beleszólhat Emmanuel Macron és Marine Le Pen párharcába a jövő évi elnökválasztáson.

Az elmúlt egy hétben a politikai pártok több ötlettel is szolgáltak a választási rendszer modernizálására az elektronikus szavazástól a közösségi oldalakon folytatandó kampányolásig az újabb érdektelenség elkerülésére. A felmerések szerint ugyanis a második fordulóban folytatódik a távolmaradás: a választóknak alig 36 százaléka fog elmenni szavazni.

Hat évvel ezelőtt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nyerte meg az első fordulót, s hat régióban végzett az élen. A felmérések most is hasonló eredményt jeleztek előre a radikális pártnak, de múlt vasárnap végül csak egyetlen régióban, a déli Provence-Alpes Cote d'Azurben végzett az élen, és országos szinten csaknem 10 százalékot rontott 2015-höz képest, 18,5 százalékot ért el.

A két forduló között azonban ebben a déli régióban a baloldali jelölt visszalépett az eddigi régióelnök, a jobbközép Renaud Muselier listája javára, így Marine Le Pen pártja várhatóan egyetlen régió irányítását sem tudja megszerezni. Ha Thierry Mariani, a Nemzeti Tömörülés jelöltje mégis győzelmet arat délen, azt történelmi teljesítményként értékelhetné Marine Le Pen, miután még soha nem volt példa arra, hogy a pártja megszerezze valamelyik régió irányítását.

A legalább 15 százalékos eredményre számító kormánypárt számára a helyzet még reménytelenebb. Annak ellenére, hogy Emmanuel Macron több minisztere is jelöltette magát a saját régiójában, a Köztársaság lendületben a régiók felében a második fordulóba jutáshoz szükséges 10 százalékot sem érte el, így a remélt királycsináló szerepről le kellett mondania a két forduló között.

A kormánypárt egyetlen régióban sem áll nyerésre, országos szinten pedig az ötödik helyen áll. Ennek oka, hogy az öt évvel ezelőtt alakult pártnak nincsen helyi beágyazottsága, de a választási rendszer miatt mindez nem akadályozta meg abban, hogy 2017-ben a jelöltje megnyerje az elnökválasztást, majd abszolút többséget szerezzen a nemzetgyűlésben.

A regionális tanácsokban, amelyek a tömegközlekedésért, a középfokú oktatás vagy a területfejlesztés kérdéseiért felelnek, azok a hagyományos jobbközép és baloldali pártok irányíthatnak továbbra is, amelyek a médiából a 2017-es választási eredmények miatt az elmúlt években szinte teljesen kiszorultak.

Nagy csata várható a Provence-Alpes Cote d'Azur régióban a jobboldal és a Nemzeti Tömörülés között, illetve a Párizs körüli Ile-de-France régióban, ahol a jelenlegi jobboldali elnök, Valérie Pécresse ellen összefogott a teljes baloldal. A Zöldek, a szocialisták és a radikális baloldal szövetsége egyébként várhatóan megtarthatja az elmúlt hat évben a baloldal által irányított régiók vezetését.

A bal-jobboldali erőjáték visszatérését a francia politikába az elemzők azonban nagyon óvatosan kezelik, egyrészt az alacsony részvétel miatt, másrészt azért, mert egyelőre egyik hagyományos párt sem tud felmutatni olyan személyiséget, aki megakadályozhatná azt, hogy a jövő érvi elnökválasztás második fordulójába Emmanuel Macron és Marine Le Pen jusson tovább. Miközben a helyi intézmények szintjén a bal- és a jobboldali gondolkodás közötti megosztottság erősen jelen van, addig országos szinten már egészen más törésvonalak mentén szerveződik a francia politika.