Az Egyesült Államoknak rövid távon arra kellene törekednie, hogy befagyasszák Észak-Korea atomfegyverprogramját, mielőtt hosszabb távon megpróbálná elérni a dzsucse ideológiát követő, igencsak harcias rezsim nukleáris arzenáljának leszerelését - idézte a CNBC Victor Cha politológust, a Center for Strategic and International Studies vezető Korea-szakértőjét. Ennek az az egyszerű indoka, hogy ha közvetlenül próbálná elérni az atomfegyver-mentesítést, akkor semmire sem jutna.

Az első feladat annak tudomásulvétele, hogy hosszú távú programot kell indítani, amelynek első lépésében csak a fegyverek korlátozását, a felhalmozott arzenál befagyasztását lehet elérni - magyarázta a szakértő egy tanácskozáson. Észak-Korea a Nuclear Threat Initiative nonprofit szervezet szerint már az 1950-es években elindította nukleáris fegyverkezési programját. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése alapján emiatt 2006 óta vannak vele szemben érvényben gazdasági és politikai szankciók - emlékeztetett a CNBC.

QP | Quality Placement

Ellentétes eredmény

Megpróbáltunk ráhajtani közvetlenül arra, hogy a rezsim leszerelje atomfegyvereit, amire az volt a válasz, hogy még többet halmoztak fel és még több tesztet végeztek - mondja Cha. Emiatt azt követően, hogy elérünk egy átmeneti befagyasztási megállapodást és a rakétatesztek leállítását - azaz összességében megelőzzük a nukleáris program további kiterjesztését -, az USA-nak át kellene alakítani politikai viszonyait Észak-Koreával. Meg kellene próbálni lezárni végre a koreai háborút - amelyben csaknem 70 éve fegyverszünet van érvényben a felek között -, amiben együtt kellene működni a rezsimmel ahelyett, hogy felek egymással szembe mennének.

A harmadik lépés lehetne egy megállapodás megkötése, amely megtiltaná a rakétateszteket és nukleáris anyagok felhalmozását, végül az utolsó lenne az atomleszerelés, beleértve ebbe az Észak-Koreában lévő atomfegyver-kísérleti telepek leépítését is.

Ez időigényes folyamat - véli a szakértő. Nagy falat lenne az 1990-es évek próbálkozásaihoz képest, de annak megfelelően kell kezelnünk a rezsimet, ami, ha tetszik, hogy atomfegyverekkel rendelkező állam, ha nem. Nem várhatjuk el, hogy úgy viselkedjen, ahogy azt a külvilág szeretné, azaz belátná, hogy jobb lenne neki atomarzenál nélkül.

Nincs más lehetőség

Cha szerint a fokozatos, a durva rezsimet partnerként kezelő politikán kívül már mindent kipróbáltak az elmúlt években, és semmi sem működött. Az évtized elején hathatalmi tárgyalások indultak Észak- és Dél-Korea, Japán, Kína, Oroszország és az USA részvételével, Donald Trump csúcstalálkozókkal próbálkozott, voltak kétoldalú tárgyalások a rezsim és más országok között, ám nem hoztak eredményt. Emiatt valami egészen mással kell próbálkozni.

A szakértő szerint Kína fél-, Dél-Korea pedig teljes szívvel partner lenne ennek a stratégiának a végrehajtásában. Peking szerinte "magasról tesz" arra, hogy Phenjannak atomfegyverei vannak addig, amíg béke van a Koreai-félszigeten. Csak az érdekli, hogy ne törjön ki háború, ameltyől nem tudná elszigetelni magát. Szöul viszont erősen érdekelt a két Korea közti gazdasági kapcsolatok stabilizálásában és elmélyítésében. A dél-koreai kormány szívesen szállna be olyan intézkedésekkel, amelyek ösztönöznék az északi rezsimet, hogy partner legyen a kis lépések megtételében a jó irányba.