A nők átlagos órabére Európában 16,3 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, azaz a nők gyakorlatilag 59 napot ingyen dolgoznak minden évben - vagyis idén november 2-tól egy fillért sem kapnak munkájuk után - hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság közleménye.

A férfiak és nők közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapértéke, de ez a nap (november 2.) arra emlékeztet, hogy mégsem tartozik az EU alapvető realitásai közé - hívja fel a figyelmet Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, Mariane Thyssen, foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosa és Vera Jourová, igazságügyi, fogyasztóvédelmi és nemek közötti egyenlőségért felelős biztosa közös közleményében.

A férfiak és a nők közötti fizetési különbségek már rövid távon is igazságtalan, indokolatlan és elfogadhatatlan, de hosszabb távon ez a szakadék csak szélesedik, ami oda vezet, hogy a nők nyugdíja átlagosan 39 százalékkal lesz alacsonyabb a férfiakénál - mutatnak rá a biztosok.

Hogy is néz ez ki az EU-ban?

Az EU-ban a nemek közötti bérszakadék a férfiak és nők átlagos órabére között 16,3 százalék. Az összkeresetben, azaz a nők és férfiak éves átlagkeresete között jelentkező szakadék viszont ennél jóval magasabb, 41,1 százalék.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon a nemek közötti bérszakadék átlagos órabérben 18,4 százalék szemben az uniós 16,3 százalékkal. Az összkeresetben jelentkező különbség, azaz a férfiak és a nők éves átlagkeresete közötti szakadék még Magyarországon is durvább, 32,7 százalékot tesz ki, igaz ez kisebb különbséget jelent, mint az EU-s 41,1 százalék.

Kép: A nagyobb képért kattintson!

Ennek okai az Európai Bizottság szerint:

  • Az irányítási és felügyeleti pozíciókat túlnyomórészt férfiak töltik be. Az egyes ágazatokban a férfiakat a nőknél gyakrabban léptetik elő, következésképpen jobban is keresnek. Ez a tendencia a legfelsőbb szinten teljesedik ki, ahol a cégvezetőknek kevesebb mint 4 százaléka nő.
  • A nők a férfiaknál sokkal többször látnak el fontos, nem fizetett feladatokat, mint például a házimunka és a gyermekek vagy rokonok gondozása. A férfiak hetente átlagosan 9 órát töltenek fizetés nélküli gondozási és háztartási feladatokkal, míg a dolgozó nők 26 órát, azaz naponta majdnem 4 órát. A munkaerőpiacon ezt az a tény is tükrözi, hogy a nők több mint harmada váltja fizetett munkaidejét részidős munkára, míg a férfiaknak csupán 10 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
  • A nők gyakrabban hagyják el időszakosan a munkaerőpiacot, mint a férfiak. A karrier ily módon történő megszakítása nem csupán az órabérre van hatással, de a jövőbeni jövedelmet és nyugdíjat is befolyásolja: a nők nyugdíja átlagosan 39 százalékkal lesz alacsonyabb, mint a férfiaké.
  • Szegregáció az oktatásban és a munkaerőpiacon, ami azt jelenti, hogy egyes ágazatokban és szakmákban a nők, míg másokban a férfiak túlreprezentáltak. Egyes országokban a túlnyomórészt nők által végzett munkát - például a tanári vagy eladói munkát - kevésbé fizetik meg, mint a főként férfiak uralta szakmákat. Ez még akkor is igaz, ha mindkettőhöz azonos szintű tapasztalat és képzettség szükséges.
  • Bár a bérdiszkrimináció illegális, továbbra is hozzájárul a nemek közötti bérszakadék elmélyüléséhez  - mutat rá az Európai Bizottság.

Mit mondtak erre az európaiak?

Az Európai Bizottság egy közvélemény-kutatást is közzé tett ezügyben pénteken, amely megerősíti azt az év elején készített Eurobarometer-eredményt, hogy az európai polgárok úgy látják: a nemek közötti fizetéskülönbségek problémája az egyik legsürgetőbb, amit kezelni kell. (Az Eurobarometer szerint a megkérdezettek 53 százaléka vélekedett így.)

A pénteken kiadott felmérés szerint a megkérdezettek közel harmada gondolja, hogy az Európai Bizottságnak legsürgősebben azt a problémát kellene kezelni, hogy a nők ugyanazért a munkáért kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak.

A megkérdezettek 17,1 százaléka kezelné kiemelten azt a fizetésbeli egyenlőtlenséghez vezető okot, hogy kevés a nő a döntéshozatali pozíciókban és 11,4 százalék a háztartás és otthoni gondozásból kivett részt. A férfiak és a nők nyugdíja közötti különbséget viszont mindössze 3,1 százalék említette a sürgősen kezelendő problémák között.

Csak lassan szűkül a szakadék

A nemek közötti fizetési szakadék nagyon lassan csökken: a 2006-ban mért átlagos 17,7 százalék 2013-ra mindössze 16,3 százalékra mérséklődött. Ezt azonban a bizottság szerint hiba lenne előrelépésként értékelni, hiszen ez az elmúlt éveknek ez a halvány javulása is nagyrészt a válságnak volt köszönhető, hiszen ezalatt az idő alatt inkább a férfiak fizetése csökkent, mintsem a nőké emelkedett volna.

Jelenleg olyan lassan csökken a nemek közötti fizetési szakadék, hogy az egyenlőség eléréséhez 70 évre lenne szükség - ez két generáció - emelik ki a biztosok közleményükben, amelyben e szakadék megszüntetését szorgalmazzák.

Vannak törvények, de azokat nem érvényesítik

A bizottság tisztviselői kiemelik: Európának vannak törvényei az egyenlő fizetésekre vonatkozóan, de azokat a tagállamok a gyakorlatban nem érvényesítik megfelelően. A biztosok szerint tavaly a tagállamok kaptak javaslatokat a fizetési szakadék csökkentésére, de az elmúlt években ezen a téren nagyon kicsi vagy semmilyen előrelépés nem történt.

A bizottság a 2016-os munkaprogramjában olyan intézkedéseket tesz, amelyek segítik a dolgozó szülőket és azokat, akik eltartott hozzátartozókat gondoznak abban, hogy megtalálják az egyensúlyt a munka és a gyereknevelés illetve gondozás között. Ezek az intézkedések leginkább a megfizethető gyerekgondozás hiányát, a merev munkaidő-beosztást kezelik, illetve olyan ösztönzőket takarnak, amelyek révén a férfiak is nagyobb felelősséget vállalhatnak a családjukért - állítják a biztosok.

QP | Quality Placement